is illetik ezek egy részint. a kik nem kételenek dologal keresni kenyereket. mert mivel hogy. nintsen senki is, a ki valamiért ne volna, a világon. és a ki nem tartoznék, vétek alat, rendihez illendö dolgokal: és mint hogy másként is az élet rövid, és senki nem születik tekélleteségbe. azért nintsen senki, a ki ne tartoznék tanulni. hogy magát alkalmatossa tegye, abban arendbe. a melybe az Isten tette. a fejdelmeknek. vagy a közönséges jónak szolgálattyára.

Ha még ezekhez teszem az áitatos tselekedeteket, mellyek minden nap szaporodnak, és a mellyek elsöbbek a többinél, ugy bizonyára nem lészen ideje a tunyaságra, se a nagynak, se a kitsinynek.

Páter uram, mondá angyélika. kegyelmed el felejté az aszonyokot?

Követem kegyelmedet, felelé apáter, mert az illyen közönségesen valo letzkék, mint ezek. az aszonyokot ugy tekintik, valamint aférfiakot.

Mind azon által, azt el mondhattyuk. hogy kivált, két féle dologba foglalhattyák az aszonyok magokat. elöször. –.Valaki az ajton vagyon mondá diánna. angyelika nézed.

Talám engemet hinak mondá máriánna, mert holmi dolgot parantsoltam volt hogy véghez vigyék.

Máriánna fel kelvén. mondá diánnának. igen bánom hogy el kell mennem és hogy illyen hasznos beszélgetést. félben kell hagynom.

Tudgyaé az aszszony mit kel tselekedni. mondá angyélika, azt hogy holnap idején ide jöjjön az aszony. ebéden itt legyen az aszonynál. mutatván diánnára. és igy, mind ebéd elött, mind ebéd után. halgathattyuk a pátert.

(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 73)


Előző oldal | Következő oldal