világnak teremtése., a melyet a te hasznodra. és a maga ditsöségire teremtette.
Ez igy lévén, szály egy kevesé magadban, és vigyáz két dologra,
Elöször. mit tselekedtél mind ekoráig azért a boldog végért, a melyre az Isten rendelt tégedet, ohajtottadé azt szivesen. igyekeztélé azon hogy arra érdemes lehes. oh’ talám soha meg arrol nem gondolkodtál valojában: talám egészen el távoztál attol. avétekel tellyes életedel, követvén aközönséges embereket, kik hátat forditanak annak aboldog hazának, amelyben az ö menyei attyok hija öket, oh’ emberi vakság mely nagy vagy ! oh’ kedves fiam mint szánlak. ha teis azok közül valo vagy.
Erre valo nézve tekinsd meg másodszor hogy mit kell tselekedned ezután azért aboldog végért a melyre hivattál. meddig leszen a, hogy oly keveset gondolkodgyál kedves hazádrol, ? meddig fogod el felejteni amenyet, oh’ menyei gyermek., ki az egböl jöttél, és aki az égért teremtettél. ? oh ! ember, mondgya chrysologus szent péter. mi közöd néked a földhöz. te aki azt vallod hogy az égböl jöttel, amidön azt mondod. Mi Atyánk ki vagy amenyekben., ? ez a mennyei eredet arra kötelez. hogy aföldön olyan életet ély, mely illendö legyen amenyhez, ha másként élsz meg gyalázod amenyet, és meg kisebitted menyei eredetedet. kedves fiam ted fel magadban. hogy ohajtani fogod azt aboldog véget amelyért teremtettél, és munkálkodgyál szorgalmatoságal hogy arra méltó lehes. az Isten fiához illendö életel., aki is arra rendeltetet hogy a menyet, és az Istent magát birja.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 24)