akarom veled meg üsmértetni azon köteleséget. és vilagosan meg mutatni néked, hogy ate üdveséged tsak nem egészen azon az életen füg, a melyet fogsz élni ifiuságodban.
oh! Adná Isten fiam, hogy te, és mind azok akik veled egy idösüek, meg foghatnád jól, és soha el ne felejtenéd ezt az igazságot, amelyet aközönséges emberek nem tudgyák., és az a tudatlanság. sokaknak okoza, örökös veszedelmeket. Adná Isten hogy minden emberek meg üsmernék, hogy az anagy örökké valo boldogság, vagy boldogtalanság, a mely ez élet után várja öket, gyakorta attol az elsö idötöl füg, a melylyet minden meg veti, és leg nagyob része oly roszra fordittya
De hogy ezt az igazságot el hitethesem veled. tsak a szent irásbol valo bizonyságokot hozok elö. tudni illik magát aszent lelket. aki arrol. oly nyilván valo bizonyságot tészen, hogy lehetetlen arrol kételkedni.
Mivel miért inti anyi helyt az ifiakot hogy idején gondolkodgyanak üdveségekröl, és ajó erkölcsre adgyák magokot ifjuságokban., hanem azért hogy meg mutassa, mitsoda nagy haszonravalo idö az. az örök üdveségre.
Miért mondgya apredikator könyvben. Emlékezél meg ate teremtödröl, ifiuságodnak napjaiban. minek elötte el jöjjön agyötrelemnek ideje, és el közelgesenek az esztendök. melyekröl azt mondgyak: nem tettzenek Mitöl vagyon hogy a példa beszédekben azt mondgya az ifiu, az ö uta szerént., az az. hogy olyan életet él. a melyet élt ifiuságában. midön meg vénhedik sem távozik el attol. Jeremiás proféta azt mondgya. hogy hasznos az embernek. a terhet hordozni. még ifiuságátol fogvást. az az. hogy ajó erkölcsre adgya magát., és visellye az Isten törvényének kedves igáját.
Az Ecclesiasticus, miért inti oly erösen azifiakot ajó erkölcsre ezen szép szavai altal. a melyeknek meg kellene hatni sziveket: Fiam ifiuságodtol fogvást ved bé atudományt, és meg öszülésig böltseséget találsz. Mint aki szánt. és vét. ugy járuly ahoz. és várjad az ö jó gyümölcsit, Mert annak dolgában
(IV. Az Ifjak Kalauza: 44)