keveset munkálodol., és hamar észel annak. gyümölcsiböl., Mert igen kemény abölcseség atudatlan embereknek., és meg nem marad az esztelen. Mert a tudománynak bölcsesége nem sokaktol üsmértetik, a kiktöl pedig üsmértetett meg marad az Isten látásáig. Ez a caput tsak abol áll, hogy az ifiakot inti ajó erkölcsre.
Miért mondgya., hogy lehetetlen, azt meg találni az öregségben. amit nem gyüjtöttek az ifiuságban
végtire miért vagyon a szent könyvek közöt egy olyan könyv. amelyet tsak éppen az ifiak oktatására irták,, apedig apélda beszédek könyve. ? mind a nem mutattyaé meg világosan, hogy a szent lélek meg akarta üsmértetni az emberekel. hogy az ifiuságnak ideje sokal drágáb. mint sem azt betsüllik a közönséges emberek: és hogy minden boldogsága, vagy boldogtalansága. egy embernek. a mostani. vagy amás életre. rend szerent attol az idötöl füg; aszerent. amint azt jora, vagy roszra fordittya. a bizonyos lévén rend szerént, hogy azok az üdveségeket keresik. akik ifiuságokban, az Isten félelmében, és az ö parantsolatinak végben vitelében neveltettek fel, és hogy azok a kik ebben a félelemben nem neveltettek, vagy akik azt el vetették hogy arosz erkölcsöt követhesék, gyakorta el vesztik tellyeségel magokat.
Ez az igazság egészen, erre a két fundámentumra vagyon támasztva. az elsö a, Hogy azok. akik a jó erkölcsöt követték ifiuságokban. könyebben meg maradnak abban egész életekben, a második a, hogy azok ellenben, a kik a rosz erkölcsöt követték abban az idöben, igen nehezen térnek ki abbol. gyakorta az is meg törtenik. hogy soha el sem hagyák. ezt akét igazságot bövebben kel meg mutatni.
Nyoltzadik Rész Hogy azok akik a jó erkoltsöt követték iffiuságokban. rend szerént azt meg is tarttyák könyen egész életekben.
A minden napi proba ezt a mondást. oly nyilvanságosá
(IV. Az Ifjak Kalauza: 45)