tészi. hogy evalonak tartatik, mind aszent irás, mind az okosak szerént, hogy ezt jobban meg foghasad, elödben tészem annak okait, amelyek meg lésznek erösitve, ezen két részröl.
Az elsö a, hogy a szokasok melyeket az ifiuságban. vett sokáig meg marad., és nem könyen lehet el hagyni.
E világos a szent irásban. az ifiu öregségiben is olyan életet éll, mint amelyet egyszer el kezdet. az is bizonyos. hogy a mit leg elöbször az elmében vesznek, az állandó, és hogy az elsö szokások erösen meg gyükereznek az ifiakban; Igen nehéz ki törölni az ifiu elmékböl amit leg elöbször elméjekben vettek. mondgya szent hyeronimus. a festet gyapjut, nehéz az elsö fejérségire visza tenni, és a föld edény. sokáig meg tarttya azt az izt, és szagot, a melyet magához vett volt. Ezért is mondgya a szent irás. hogy jó az embernek aterhet hordozni meg az ifjuságátol fogvást. mert még akor adván magát a jó erkölcsre., azt könyen meg is tarttya egész életében. valamint az irás mondgya. ved bé az oktatást ifjuságodban, és meg öszülésig boltseséget találsz.
Szent Bernárd. azt mondgya., hogy annak nem kel más okát keresni, hogy miért látunk anyi rosz erköltsü öregeket. akikben semmi jó erkölcs nintsen. hanem azért, mert arra szert nem tettek ifiuságokban, amely alkalmatos idö volt arra. szent hiéronimus. le irván szép érdemes öregségit azoknak, kik még ifiu korokba adtak magokot a szép tudományok tanulására., és ajó erkölcs követésire. azt mondgya. hogy öregségiért tudosab lészen, szokásában bizonyosab; az idönek haszaságáért bölcseb, és ifiuságában valo régi munkainak. kedves gyümölcsit szedi.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 46)