Ezen két probák után. következék még egy harmadik. a mely nagyob volt., apedig nem más. hanem az a nagy méltoság a melyre emelteték.; mert meg fejtvén a farao álmát, az Istentöl vet tudomány által, ez a király meg szabadita atömlöczböl. és az után maga után második személyé tevé az országban. az egész országnak tisztartojává tevé, egész hatalomal. és meg parantsolá az egész népinek. hogy ugy engedelmeskednék Josefnek valamint néki magának. Ebben a nagy méltoságban, a mely rend szerént meg vakittya az embereket, és a melyben a gyenge jó erköltsök tsak hamar el szélyednek, Josef álhatatosan meg marada a maga elsö jó erkölcsiben, és mindenkor azon marada a mint volt. Az Istenröl valo feledékenység, kevelység, fösvénység, boszu állás, a melyek szokták követni a nagy szerentséket; az ö elméjit soha el nem foglalhaták. Alkalmatosága lévén. hogy báttyain boszut állyon. akik egyiptumban mentenek volt buzáért, nem tsak boszut nem álla. de még nagy kegyes szeretettel fogadá öket, ugy anyira hogy nem lehet ezt a szent historiát köny hullatás nélkül olvasni, olyan igasságal vitte végben hivatallyát, hogy soha senki ellene nem panaszolkodot, de söt még. az Égyiptum béliek ötet meg szabaditojoknak nevezték, eszerént marada meg végig ajó erkölcsben, és az Isteni félelemben., a nagy méltoság közöt. harmintz esztendös korátol fogvást, a mely idöben emelteték arra anagy tiszttségre. mind egesz száz tiz esztendös koráig. a melyben meg hala., óhfiam, gondolkodgyál jól erröl apéldárol. és tanuld meg ebböl, hogy mit nem tselekedhetik az ifiusagban bé vett allando jó erkölcs
Meg elégedhetném ezel a példával, hogy ha még egy más tsudálatost nem kellene elé hoznom. a mely meg mutassa ugyan azon igazságat., Az öreg Tobiásnak példáját akarom
(IV. Az Ifjak Kalauza: 51)