akadályt találnak az ifiusági rosz életnek el hagyásában
Ez az akadály olyan nagy, hogy azt elégségesen ki nem lehet mondani, és másként is olyan közönséges. hogy arol valojában nem lehet gondolkodni nagy keserüség nélkül, látván anyi sok számu keresztyéneket, és föképen ifiakot, kik suhajtoznak, arosz szokásnak rabságában. a mely rosz szokást az ifiuságban vévén bé. az idövel nevekedik, és a veszedelemre viszi öket.: vagy ha ugy történik. hogy azt el hagyák, azt igen nagy nehezen., és hihetetlen viaskodásal, és az Isten kegyelmének nyilván valo tsuda tételiböl., oh’ kedves fiam., igyekezél. el kerülni azt az irtoztato veszedelmet, légy azon hogy azt meg elözed, vagy azt el hagyad mentöl hamaréb., hogy ha arra adtad magadot
Ez a nagy akadály három dologtol jö.
Az elsö, a rosz szokásnak erejétöl, és el hihetetlen hatalmátol. a mely egyszer gyükeret vetvén a lélekben, onnét azt. igen sok bajal lehet ki tépni, A szokások abban mind meg egyeznek. , hogy sokáig tartanak, és nehezen vesznek el., de atöbbi közöt arószak azok, a melyek leg inkáb ragadnak hozánk. és melyeket leg nehezeb meg változtatni, mert sokal nehezeb. a meg romlot természetnek a jóra forditani magát, mint sem roszat tselekedni. ezért is mondgya az irás. hogy a gonoszok nehezen térnek meg. ettöl vagyon. hogy az esztelenek számok. véghetetlen az az. abünösöknek számok.
De arosz szokások közöt. amelyeket. az ifiuságban vesznek bé, azok leg erösebbek, és leg nehezeb azokon eröt venni. mert az indulatok, eszközi lévén arosz erkölcsnek, ha abban az idöben ajó erkölcs azokot nem igazgattya, idövel nevekedni fognak, és nevekedvén. a rosz erkölcsöt meg szaporittyák. és minden nap ujjab eröt adnak néki,. amely erö végtire meg gyözhetetlenné tészi. ugyan ezért is az irás elönkben akarván tenni a meg romlot szokásnak erejét, a melyet az ifiuságban vesznek bé. olyat mond,
(IV. Az Ifjak Kalauza: 55)