a melyröl mar szólóttunk; de a gyakorta meg történik még azokban is. akik meg térnek az ifiuságnak elsö rendeletlenségiböl mert el vesztvén haszontalanul az életnek leg drágáb idejét, magokot alkalmatlanoká tették mindenre, és haszontalanoká a jóra., vagy ha egészen el nem vesztették is az idöt. de érdemetleneké tették magokot, ifiuságoknak vétkiért. a hivatalokra. a melyekre alkalmatosak voltak, és a melyekre az Isten rendelte volt öket.
fiam vigyáz jól erre, és hogy ezt jól meg érthesed. egy nagy igazságra tekints, a melyet jól meg kel tartanod, Az a, hogy az Isten a maga rendelésiböl, az ifiakot külömb, külömb féle hivatalokra rendelte, a melyekben. azt akarja. hogy az ö szolgálattyában. és az üdveségekben foglallyák magokot. ez a rendelés két dolgot tészen fel magában. az elsö az. hogy ha magokot alkalmatosoká tészik ahivatalokra. a második, hogy ha az üdveségre magokot méltatlanoká nem teszik. az elsö a munkán áll. és a második az ifiuságnak jó életin. ebböl a következik, hogy ha az ifiak nem munkálodnak azon, hogy magokot alkalmatosoká tegyék arra, a mire az Isten rendelte., vagy ha azon munkálodván. ifiuságokban roszul élnek. el nem fogják érni azokot a hivatalokot, a melyeket az Isten. elsö szándékában. nékik rendelte volt; vagy ha el érik is, a magok hittségek vezeti öket arra. hogy vakmerö képen adgyák magokot olyan állapotra a melyek öket meg haladgyák., és olyan köteleségekre, a melyeket soha végben nem viszik, köteleség. a mely öket a kárhozatnak tsak nem el kerülhetetlen veszedelmére teszi,, ezt igen gyakorta láthatni az egyházi rendben, ugy az igaság szolgáltató rendében is
Ezt az igazságot a szent irás meg bizonyittya. a midön az Isten meg igéré Davidnak. és az ö maradékinak. az Izrael országát., azt olyan ók alat igéré, hogy ö, és a maradéki az Isten törvényét meg tartanák.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 73)