az ifiak, a kik valamely nagyob vétekben esven mint sem a szokás szerént. máshoz mennek gyonni, szégyenelvén meg gyonni vétkeket. a rend szerént valo gyontato papjoknak, eszerént tselekedvén. haszontalanná teszik agyontato papnak igazgatását., és olyan utat vesznek magoknak. a melyen sok vétkekben esnek, és végtire magokat el vesztik. Nem ugy, fiam nem ugy, szükséges hogy a gyontato atyádhoz olyan bizodalomal légy mint egy gyermek az attyához, egy beteg adoktorához, eleiben terjesztvén egy aránt, a benned valo jót és roszat., adoktor nem tudhatván a nyavalyát, azt meg sem gyogyithattya, és abeteg aki azt el titkolya, veszedelmes nyavalyát várhat. és még ahalált is, ne titkold el tehat soha is magadot a gyontato atyád elöt, és akár mely állapotban légy. ne tarts semmitöl is. nékie mindent meg vallani hogy ha valoságal bánod vétkedet; nem szégyenelheted meg vallani annak. aki azt meg gyógyithattya jobban mint akár ki, mivel tégedet jobban üsmér, és tudgya mitsoda orvoság neked leg hasznosab., el ne felejttsed fiam ezeket az én mondásimot. és kövesed azokot hiven.

Minek elötte el végezem ezt a részt, azt teszem még hozája, hogy olyan szükséges kalauzt lehesen találni. azt az Istentöl kel kérni. kérjed ötet szivedböl. hogy találhas olyan jora, és azt néked meg adgya, kérj tánatsot erröl. más okos és értelmes embertöl. de ha olyan jora találsz, szükség nélkül meg ne változtassad. mind addig valamég a halál. vagy más egyéb nagy ók. el nem választ tölle

oh fiam mely boldog lész, hogy ha egy ollyan jó kalauznak gond viselése alat élhetz, bizodalomal járhatz az üdveség uttyán. és abban elé mehetz. hogy ha pedig jó kalauzod nem lészen minden nap tarthatz attol a veszedelemtöl. hogy a jó uttol el ne távozál. és magadot elne veszesed.

Emlékezél meg arrol anevezetes dologrol a melyet az irás mond Joás királyrol, ezt a királyt a fö pap Jojada nevelte volt fel. az Isteni félelemben. a törvenyre oktatá.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 93)


Előző oldal | Következő oldal