halgassa az Isten szavát. ha csak valamely nagy dolog meg neni akadályoztattya *
Eböl meg láthatod miképpen rendeltettek az parochiák. és az parochiákban valo Isteni szolgálatok., ezekböl három dolgot tanulhatz ki, az parochiának régiségit, mi végre valo rendeltetésit, és ahoz valo köteleségedet. ha sokan keveset gondolnak evel. attól vagyon, mert sokan nem is tudgyák ezeket.
Az mi az ö régiségit illeti, ollyan régi valamint az anyaszent egyház. az végre is rendeltetet, hogy lehesen az népet nagyob rendel és könnyebségel igazgatni. lévén minden parochiának különös pásztora. ki az lelkekre vigyázon, és minden pásztornak magános anyaszent egyháza, az mely mint egy akoly, az hová az nyáj egyben gyül az lelki eledelnek vételire, hogy ót betegségiböl meg gyogyitassék. oktatásokot, és intéseket vegyenek, egy szoval, hogy ez földön lévö pásztorokban, az örökös lelki pásztort halgassák. az kinek is képit viselik, és hely tartojok, az mi pedig az köteleséget tekinti, hogy mi végre rendeltetet abbol ki tettzik, mivel oly szükséges az lélek üdveségire, és abból, hogy mit rendeltek ez iránt az conciliumokban
Ez igy lévén nem leheté azt csudálni, hogy illyen szentül rendeltetet szükséges dolgot annyira meg vetik, hogy ugy tetczik mint ha már az parochiak csak az közönséges népért, az aszszonyokért, és az öreg emberekért vannak, és az töb keresztények azt meg vetik holot az elöt nagy büntetés volt mikor valakit el tiltottak az parochiából.
Az a meg vetés, sok féle okokból jöhet.
Némellyek azért cselekszik, hogy attallyák az nagy misét meg halgatni, hogy azt az szent napot, nagyob henyélésben, hejában valoságban, és mulattságban tölthesék, csak kis misét halgatnak. micsoda szégyen az keresztényeknek ollyan keveset gondolni az innepek szentelésivel, az Isten, és az anyaszent egyház parancsolattyával. és az magok üdveségekel, holot jobban szeretik nyomorultul el veszteni az Isten szolgálattyára valo idöt. hejában valoságban.,
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 490)