mint sem azt az ö tiszteletire, az magok lelkek meg szentelésire, és az üdveségre valo igazságoknak halgatására forditani, erre valo nézve mondgya sz agoston. hogy azok, kik igy töltik az szent vasárnapon valo idöt, az ördög szolgálattyában foglallyák magokot. akor mikor tellyes szivekböl. Isten elöt, az imádságra kéne magokot adni *
Mások megintlen ezt az köteleséget valamely kevélységböl hágják altal. gondolván. hogy szabadságok van az hová nékik tettzik menni az Isteni szolgálatra nem szabadcság ez, hanem az anyaszent egyház parancsolattya ellen valo járás. szent bernárd mondgya hogy ez az szabadcság., nagyob minden szolgálatnál, mert el kerülvén az szabadságal, az maga pásztorát, el is tévelyedik, és az farkas hatalma alá esik. mivel nincsen az ördögnek job modgya eröt venni az lelken. niint mikor arra senki nem vigyáz, és gondgyát nem viseli. *
Vannak pedig ollyanok, kik az magok dolgokal mentik magokot. de az csudalatos dolog. hogy az keresztényeknek, nem lévén nagyob dolgok az üdveségeknél, még is minek utánna az egész hetet az magok dolgában töltötték volna., az egy vasárnapot, az kit az Isten maga szolgálattyára rendelt. nem akarjak néki, és az magok üdveségeknek adni. noha igen közönséges ez az mentség, de nem türhetö, bé sem vészi az Isten, szeretném meg kérdeni azoktól, kik ezel az mentségel élnek, hogy ha magokot fel akarjáké szabaditani az vasárnap szentelésitöl, holot az Isten hat napot adot az embernek az munkára, az hetedikén azt akarja, hogy meg nyugodgyék. és az sz. dolgokban töltse.
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 491)