leg inkáb három dologban. hogy ötet tisztellye, az maga lelkit meg szentellye. és az örökké valoságrol gondolkodgyék. az mellyet ebben az életben kel el nyerni, azt is kerdeném hogy mikor akarja magát ebben az három dologban foglalni, abban tarttyaé szentelésnek ezt az sz napot. hogy azt az maga dolgában tölti el ? kivévén azt az kevés idöt, az melyben egy kis misét halgatot. azt is talám ollyan foglalatos elmével, hogy az kis mise is hoszunak tetczet. kérlek hát fiam, ha ekképen élsz, hogy ezt jol meg visgállyad, és szent agostonnak ezt az intésit jol meg fontollyad. az keresztenyeknek az meg vagyon hagyva. hogy ne dolgozanak innep napokon, fö képen vasárnapon. hogy az Istent jobban szolgálhassák, és az világi dolgokban ne foglallyák magokot, hogy magokot könnyebben adhassak az Isten tiszteletire. az mint maga is int arra az propheta által, szünnyetek meg az munkátol, és tekincsétek meg, hogy én Isten vagyok; azok pediglen kik az munkában valo foglalatoságokért. meg vetik az Isten intésit, és az szent dolgokban nem akarják magokot foglalni, nagyon félhetnek. hogy az utolso napon. midön az kapun fognak zörgetni. azt ne felellyék nékik. nem üsmérlek beneteket.: mennyetek. el töllem, hamiságnak munkási, és ekképpen az Istentöl meg vettessenek, mivel ök is nem keresték ötet, az alkalmatos idöben. az az, ez életben. * .

Intelek hát arra fiam, hogy az parochiákban szorgalmatosan el meny. és az fellyeb meg mondot mentségek, el ne fordittsanak, ugy tekintsed valamint az anyádot, mely az keresztség által hozot ez világra az kristusnak, ö nevelt

(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 492)


Előző oldal | Következő oldal