Tizen harmadik Rész Az haragról
Valamint az iffiak hogy mod nélkül szeretik az gyönyörüségeket. hasonlo képen nehezen szenvedik, az mi nékik nem tettzik, ez az két rosz erkölcs, annyira is uralkodik bennek. hogy csak nézd el minden rosz indulatit, és furcsaságit, visgáld meg azután azokot az szerencsétlenségeket mellyek rajtok történnek, meg látod hogy mind ettöl az két dologtol jönek, az gyönyörüségnek szeretetitöl, és az haragtól. evel az két eszközel is veszti el az ördög az iffiakot.
Erre valo nézve, valamicsoda szükséges meg mérsékelni az gyönyörüségnek szeretit, ollyan szükséges meg tartoztatni az haragnak indulatit. az haragot ne gyakorollyad, fele barátodal. * mondgya az irás
Annyi ók vagyon az harag el kerülésire, még is az csudálatos dolog. hogy ollyan közönséges az emberek közöt, kérlek azért fiam vigyáz ezekre.
Eloször az harag. ollyan oktalan indulat. mely hasonlová tészi az embereket az oktalan állatokhoz. mert ugyan is micsoda hasonlob az oktalan állathoz. mint az ollyan ember. ki leg kisebet sem szenvedhet el. ? az oktalan állat meg haragszik arra ki ötet meg serti, mert nincsen okosága. ha te is meg haragszol az ellen az mi néked nem tettzik. miben külömbözöl az oktalan állattól? és mit használ okoságod ?
2. Az harag rend szerént. az okoságnak fogyatkozásátol vagyon. vagy az elmének gyengeségitöl, az ki semmit nem szenvedhet. se el nem titkolhat. az ki is meg nem választtya azt. hogy mi érdemel haragot. és mi nem érdemel.
3 Az harag fel háborittya az itéletet. és az okoságot. alkalmatlanná tészi az embert. az jót az rosztol. az igazat. az hamistol. az hasznost, az ártalmastol valo meg választásra., ugy annyira hogy az haragban lévö ember, csak külsö képpen láttzik embernek lenni.
4. Még külsö képpen is ollyan. változás van rajta. hogy elig lehet meg üsmérni. az szemeit forgattya. az ábrázattya el haloványodik, az szot ki nem mondhattya. reszket az
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 582)