Az illyen, az okoságal, és az valásal ellenkezö cselekedet. attol vagyon, hogy az attyák másra tzéloznak. és nem az gyermekek jovára, sokszor csak az familia hasznát nézik. némelykor., mert egyik gyermekeket inkáb szeretik mint az másikát. vagy is azt el lehet mondani. hogy magokot inkáb szeretik, mint sem az gyermekeket
Azt mondám hogy az illyen cselekedet ellenkezik az okoságal. és az vallásal. ezt könnyen által láthatnák az atyák. hamagokban akarnának szállani
Az okoság meg tanyittaná öket, hogy az ember természet szerént szabad lévén cselekedetiben. nincsen ollyan hatalom az mely ötet eröltethese ollyan dologra. mely az ö jovával ellenkezik. annál is inkáb ollyan allapotra, mely egész eletit tekinti.
Ugyan azon okoság meg tanyittaná öket, hogy attyák lévén, természet szerént tartoznak jovokot keresni gyermekeknek. az mennyiben töllök lehet, evel az joval pedig semmi ugy nem ellenkezik. mint öket ollyan hivatalban tenni. az mely nem nékik valo. meg valhatnák azt az atyák, hogy nem akarták volna, ha az attyok ugy bánt volna vélek, valamint ök bannak gyermekekel. nagy igazságtalanság hát ugy bánni másokal. hogy ha velünk ugy bánnának igazságtalanságnak tartanok. arra is meg tanyittaná öket. hogy ugy bánnak gyermekekel. az mint ugy nem cselekednének szolgájokkal. mivel nem kivánnának ollyan szolgát. tartani, az ki öket, kételen, és kedvetlen szolgálná. azt pedig észre nem veszik micsoda igazságtalanul bánnak gyermekekel. mivel ollyan hivatalra eröltetik öket, az mellyre hajlandoságok nincsen.
Az vallás pedig meg tanyittaná az atyákot arra. hogy nemcsak az világi jovokra tartoznak gondot viselni
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 630)