Mitsoda boldogság olyan mesterünknek lenni. aki Isten, engedelmeskedni oly Istennek, aki maga az igazság, a böltseség. és ajóság. hová lehet ennél okosab dolog, nem akarnoké mi azt hinni, vagy követni, a mit Isten s’ ember tanitot nékünk, a mit ö maga tselekedet. a mit hittek. és követtek. anyi millium martyrumok mi elöttünk, amit ök vérekel meg petsétlették, az eszit el vesztette az olyan., aki abban kételkednék. vagy aki azért meg pirulna, ha egy okos ember szavát el hiszük, hát az Isten hatalma alá hogy ne vetnök az okoságot?

II Az üdveségre valo szükséges hit. élö hitt. a mely a szeretet által munkálodik. valamint hogy atest meg hólt, mikor lélek nélkül vagyon., ugy a hit is meg holt tselekedet nélkül. jele a. hogy az Istent üsmérjük. és benne hiszünk, ha a parantsolatit meg tarttyuk, mind azok. kik azt mondgyák. uram, uram, nem mennék bé azért az ö országában. azt hinni hogy egy Isten vagyon. és meg nem egyeztetni a tselekedetet ahittel. az ördög is eszerént hiszen.

A hit által ajánlot ábel föveb áldozatokot az Istennek, mint sem kain. a mely még holta után is szól, a hit által épitté noé abárkát. hogy meg szabadithatná tselédit, és örököse lött az igasságnak. mely a hit által vagyon., ahit által engedelmeskedék ábrahám az Istennek, menvén olyan földre, a melyet nem üsmért, ót maradván, és lakván mint idegen. sátorok alat. Isákal, és jákobal. várván a menyei örökséget. és ugy tekintvén az egész földet, mint szám ki vetésnek helyét. ugyan azon hit fel áldoztatá véle Isákot, semmi nem gyengitheté meg az ö hitét, álitván, hogy hatalmas az Isten. igéretinek. eleget tenni, minden reménség felet reménlet.

Kövessük ezt a minden hiveknek attyát. egyeztessük meg valamint ö tselekedetinket hitünkel, és az Istennek áldozván mindenekben a mi Isákunkot. az, az, a mi nékünk leg kedveseb és drágáb. mondgyunk ellene magunknak., és mindazoknak, a melyek minket meg gátolhatnának, hogy ö néki engedelmeskedgyünk, és ötet kövessük.

(III. Keresztényi Gondolatok: 454)


Előző oldal | Következő oldal