21 napon. A jó példa adásrol.
I Ugy világoskodgyék ati vilagoságtok azemberek elött, hogy lássák ati jó tselekedetiteket, és ditsoittsék az. atyatokot., ki menyekben vagyon, az egész felebaráti köteléségek. közöt, a melyekel tartozunk másokhoz. nintsen se szorosab, se ami anyira terjedne, mint ahogy másoknak. olyan jó példákot adgyunk, amelyek öket az Istenhez térittsék, és a rosztol el vonnyák.
Tartozunk fele barátunkot ugy szeretni mint magunkot, valamitsoda szükséges nékünk hogy mások lelki épületünkre legyenek, ugy nékünk is lelki hasznokra kel lennünk másoknak, jó erkölcsü példákot adván, az embereknek természet szerént szükséges atársaság. de annak atársaságnak, mindenkor ajóra kel lenni, és soha sem aroszra, azért valamint hogy semmi meg nem menti azt, aki a felebaráti szeretetet el mulattya, ugy semmi meg nem menti azt is, aki másoknak jó példát nem ád.
Ez a köteleség anyira terjed valamint a felebaráti szeretet, és valamint hogy tartozunk mindenkor szeretni felebarátunkot, ugy tartozunk is néki lelki hasznára lenni, mert mindenkor erötelen, és aroszra hajlando lévén, szükséges hogy szüntelen erösitesék ajó példa által.
Semmi nem közönségeseb mint ez atörvény, ezt által nem hághattya, se nagy, se kitsiny, se gazdag, se szegény, se atyafi, se jó akaro, se idegen, a jó példa föveb az alamisnánál, az alelket élteti, tsak bizonyos számuan vannak a testi szegények, de az emberek mindnyájan lelki szegények, mindennek vagyon szüksége a kegyelemre. és ajó erkölcsre, ajó példák melyeket adtanak aszentek azoknak akikel éltenek, az egész anyaszent egy haznak lelki épületire vannak még mostanában is, és mind világ végiig is azok lesznek.
II A példák sokal foganatosabbak abeszédeknél, azok a nagy példák, amelyeket látnak vala apogányok a régi keresztényekben, sokal többet meg téritének közüllök, mint sem
(III. Keresztényi Gondolatok: 514)