kénszerittsek öket, hogy el hagyák. azt, ami ketsegteti rosz kivánságokot, nem is vehetik arra magokot., hogy ellene mondgyanak, rendeletlen szereteteknek, és jobban szeretik. hogy meg ne gyogyitassanak olyan orvoságal., a mely öket meg fosztaná attol amit szeretnek, ugyan az illyenekröl mondgya az Évangyélium, hogy az ige eljöt, és az övéi, bé nem fogadák ötet. akristus meg másut azt mondgya, hogy a világoság evilágra jött, de az emberek jobban szerették a setéttséget. mint sem avilágoságot, mert rosz volt az ö tselekedetek, és aki gonoszt tselekeszik, utállya, és kerüli avilagoságot, mivel a ki nyilatkoztattya. rendeletlen tselekedetit. avilágoságnak gyülölsége, vetteté meg az emberekel. ameg testesült Istennek oktatasit, és példáit, az öleté meg ötet vélek. hogy el fogyassák azt az életet, amely kárhoztatta az övéket, és a mely szivekben adá azokot az Istentelen gondolatokot, a melyeket eszerént teszi ki a bölcseségnek könyve, kárhoztassuk gyalázatos halálra ötet, mert nékünk alkalmatlan, ellenkezik ami életünkel, szemünkre hánya. atörvénynek által hagását. és minket gyaláz. a mi magunk viselésiért. tsak reája nézni is nékünk nehéz, mert az ö élete meg nem egyezik amásokéval. és mind más féle uton jár.

Illyen volt az ö gondolattyok mondgya abölcs, de el tévelyedtek, mert a magok hamisága, öket meg vakitotta, és nem tudták. az Istennek titkait. se szándékit. azt valoságal nem tudták, hogy az az élet, amely oly igen nem tettzet nékik. ollyan hasznos orvoság volt. a melyet az Isten irgalmasága. akarta nékik adni, gyogyulásokra.

Nem lehete nékik üdvezülni, hogy ha az Istennek ellenségül maradnának, hogy ha valoságos szeretettel. hozája nem térnének, és hogy ha tellyeségel ki nem irtanák magokbol mind azt. valami gyülölségesé tette öket Isten elött. akevélység. fösvénység, tisztátalanság, és mind azokot avétkeket, melyek el választtyák az embert az Istentöl, nem lehete más képen el rontani. hanem az alázatoság, alelki szegénység

(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 582)


Előző oldal | Következő oldal