és atisztaság által, egy szoval az ellenkezö jo erkölcsökel; az emberek igasságal azt nem kivánhatták. hogy az Isten boldoggá tegye öket mind addig, valamég távul lésznek tölle a vétek által. hogy pedig közeleb hoza magához, azt nem eröszakosan akarta végben vinni. mondgya szent ágoston, hanem oktatásal, és jovalásal.
Nem szükséges hogy elö hozam, amit már meg mondottunk, hogy ateremptö meg akarta. hogy igy mondgyam. érdemleni. szeretetét teremptet állattyának, néki ajándékozván fiát, és ha az emberek nem szerették az Istent, mert nem üsmerték, meg mutatta magát nékik. a meg testesülésnek titka által. visgállyuk meg, hogy mitsoda akadályok nem engedték, az Istenhez valo meg térésünket, és meg láttyuk. hogy emberré lett Istennek. élete azokot el szélyesztette, tsudálatosan.
Azt nem tudtuk, hogy miképen kellesék tettzeni az Istennek, söt még azt sem tudtuk. ha tartozunké nékie tettzeni, mert nem valoságal gondolkodván ez élet javairol, és nyomoruságirol. azt meg nem üsmérhettük. hogy az okos léleknek. minden jova abbol áll, hogy az Isten birhassa, és aleg nagyob nyomoruság a, ha ezt ajót el veszti. minden emberek egyaránsu vakságban lévén, egyik is közüllök meg nem világosithatot volna minket.. ezen akérdésen, hogy mi tehet minket valoságal. boldogoká, a philosophusoknak sok féle vetekedések, és gondolattyok, meg mutathatták nékünk. hogy egy embernek. tanitását, gyanoságban vehettyük. és mi olyan kevélyek voltunk. hogy gyalázatnak tartottuk volna olyan mesternek tanitványi lenni, akivel. egyaránsu. állapotban tett atermészet.
Hogy pediglen oktatást vehessünk, minden félelem nélkül, a meg tsalatkozástol, az igazság maga el jött hogy el szélyesze setéttséginket. és olyan mester jött közinkben, akinek nem szégyenelhettyük tanitványi lenni, mert aza
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 583)