vannak meg olyanok. a kik a kapun menvén bé. tsak a haszonért vezérelik ajuhokot. és el hagyák azokot, mihent afarkast láttyák jö.i. mert nem szeretik azokot, és tsak magokot szeretik. végtire. vannak olyan jó pásztorok. a kik nem magoktol mennek bé az akolyban, hanem az ajton álló nyittya meg nékik. akik ajuhokot üsmérik, és a juhok is üsmérik öket, és akik ugy szeretik ajuhokot., hogy az életeket. készek érettek letenni, jésus meg magyarázá ez után ezeket. és meg mutatá hogy övolna a fö.és jó pásztor. mivel azért jö.t volna ell. hogy a nyájáért adná életét, azt pediglen maga akarattyábol tselekedné. hogy az attyának engedelmeskedgyék, senki pedig az ö életét el nem veheti akarattya ellen, és a midö. azt magátol le tészi, hatalma vagyon annak fel vételére, azt is meg mondá a sidoknak. hogy nem tsak ök volnának azok ajuhok. a kikért meg akarna halni, hanem volnának még mások is, ugy mint apogányok, azokot is az akolyban kel hozni, és hogy azokbol, kik a sidok. kö.ül, és apogányok kö.ül az ö szovát fogják halgatni, egy akolyban valo nyaj lészen. akinek ö lészen egyedül apásztora. ezek a beszédek. ujjab egyenetlenséget okozának. a sidok kö.ö., némelyek kezdék mondani, hogy ördö.e vagyon. és esze nélkül beszél, és meg mások mondák, hogy az ördö.gö. nem beszélne ugy mint ö. és hogy az ördö. meg nem nyithattya avakok szemeit.
Ez után egy kevés idö.el, Jésus ismét hetven két
tanitványokot választa, hogy azokot ketten ketten maga elö. el küldgye az olyan helyekre. ahová kelleték nékie menni, ugyan azon oktatást, és hatalmat ada nékik az ördö.ö.re, mint a melyet adot vala az apostoloknak. ezek pedig a midö. viszá térének nagy örö.el mondák néki. uram ate nevedben., még az ördö.ö. is alánk vannak vettetve. de azt felelé nékiek, hogy ne azon örülnének anyira, hogy hatalmat adot volna nékiek agonosz lelkekre, hanem azon. hogy a nevek amennyekben volna fel irva., azon orában örvendezni kezde a szent lélekben. és hálákot ada. az Istennek, azö.attyának. hogy ki nyilatkoztatta volna akisdedeknek, az az, az együgyüeknek. azokot a titkokot,
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 688)