vagy az oltára esküszik, az olyan nem tartozik., az után akivül meg fejéritet koporsokhoz hasonlittá öket, a melyek belöl tele vannak. tsontokal. és ruttságokal.
A törvény tudok halván ezeket. azt gondolok hogy mind ezek öket tekintenék, azért egy közüllök mondá Jésusnak. Mester. az illyen beszédedel. minket is meg gyalássz, de ezekel is hasonlo képen bánék valamint atöbivel. és ezeknek is azt mondá. jaj néktek törvény tudok., mert olyan terhet adtok az emberekre. a melyet, tsak az ujjatokal. sem akarjátok meg illetni. és mint hogy magatok bé nem mentek a menyekben, másokot is meg akarjátok gátolni, hogy bé ne menyenek. az után szemekre hányá, hogy mint tzifráznák fel. a proféták koporsoit. meg bizonyitván azal hogy azokot az ö attyok ölték meg. és hogy ök azokot követik, és fiai volnának, azoknak a gyilkosoknak. mondá az után nékik, tölttsétek bé ti is az atyatok mértékit, és ezeket az irtoztato fenyegetéseket mondá reájok. hozátok fogok küldeni. profétákot, böltseket, és doktorokot. némelyeket azok közül meg ölitek. másokot fel feszitetek. meg ostorozátok, synagogátokban. és városrol. városra kergetitek, ugy hogy reátok esék mind azoknak az ártatlanoknak vére. a melyeket a ti atyáitok ki ontottak, mert számot kérnek mind ezekröl tölletek. és mind ezek, el jönek erre anemzettségre, midön ezeket mondá, a farisaeusok, és az irás tudok. szorongatni kezdék ötet sok féle kérdésekel. és igen valának azon. hogy valami okot találhassanak beszédiben, a melyel. bé vádolhassák, de, semmit nem találhatának.
Azonban pedig anyi sok nép gyülekezék meléje. hogy egy mást tapodák, jésus pedig arra inté atanitványit hogy a farisaéusok kovászátol oják magokot, azaz, a kép mutatástol. és hogy ne féllyenek az emberek üldözésitöl., hanem tsak egyedül az Istentöl., és nagy bizodalomal legyenek ö benne; akoron mondá néki egy a sereg közül. mester, mond meg az atyám fiának, hogy osza meg velem az örökséget., jésus pedig meg akarván mutatni az embereknek.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 692)