okoznak, az után kérdé hogy hová tették aholt testet. mondák néki. uram jere, és nézd meg, oda mene sirva, azt látván asidok, mondák, láttyátoké mint szerette. némellyek meg mondák, nem tehetet volnaé arrol. hogy meg ne halyon,? ha a vakon születetnek a látást meg adta, jésus nagy szomoruságot mutatván. a temetö helyre érkezék, a mely köböl faragot barlang lévén. az ajtaját. kövel zárták bé, jesus parantsolá. hogy vennék el azt a követ, arra mondá mártha, hogy talám már a test meg szagosodot. mivel már négy naptol fogvást tették oda, a kristus pedig felelé néki, nem mondottamé meg néked, hogy ha hisz, meg látod az Isten ditsöségit.? a követ hogy el vevék a koporsorol, jésus fel emelvén szemeit mondá ezeket, Atyám hálákot adok néked. hogy engemet meg halgattál, én azt tudom hogy mindenkor meg is halgatz engem, de ezt a jelen valo népért mondom, azért hogy hígyék el azt. hogy te küldöttél el engemet, ezeket el végezvén, fel szoval kiáltá. lázár gyere ki. a holt fel elevenedvén. fel kele. és ki mene. a kezei, és alábai meg lévén kötözve. a melyeket meg oldatá jésus. az tanitványival, sokan a sidok közül. kik márthához. és máriához jöttek vala, látván ezt a nagy tsudát. jésusban hivének
Mind azon által valának meg olyanok., kik meg vivék mind ezeket a farisaeusoknak, ajésus halálos ellenséginek. akik is azonal. tanátsot tartának. az áldozo papokal, a kik is mondának. mit tselekeszünk mi, az az ember. sok tsudákot tészen, ha mi azt ugy hagyuk, mindenek hinni fognak benne, és a romaiak reánk jönek. és el pusztittyák városunkot, és nemzetünket. kaifás aki abban az esztendöben fö pap vala., mondá nékik, ti semmit nem tudtok adologhoz, és meg nem visgályátok., hogy hasznos egy embernek meg halni a népért, hogy az egész nemzetünk elne veszen, eszerént mutatá ki ez a nyomorult, ajésus ellen valo gyülölségit, de az Isten ezt az ö mondását. az egész emberi nemzetnek váltságára forditá. és meg tisztelé apapi rendet., ennek az áldozó papnak
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 711)