szemelyében. meg jövendölvén az ö szája által az üdvezitönek halálát., hogy meg válttsa nem tsak a sidokot, hanem még hogy esze gyüttse az Isten fiait. az anyaszent egy házában. azonban pedig a farisaeusok. és apapok. tsak arrol gondolkodának az után. hogy mitsoda modal ölethessék meg jésust. és meg parantsolák. hogy ha valaki tudgya hogy hol volna. adná tudtokra nékik, hogy had fogatassák meg. de mint hogy az ö orája még el nem jöt volt. és noha nem volt mesze töllök, de még egy kevés ideig elvoná magát elölök, nem mutatván meg magát közönségesen. de sött még a puszta mellé. egy ephrem nevü városban mene. a hol a tanitványival marada.
A husvétnak innepe közel lévén. ugyan ebben az innepben is kelletet a kristusnak elvégezni az ö életének fel áldozattya által. ami üdveségünknek nagy munkáját., ezen okra valo nézve. a halálra készüle, és jérusálem felé vevé uttyát. nagy bátorságal, meg mutatván azal, hogy tellyeségel. el végezte volna magában. az emberekért valo halálát., samarián akarván által menni, valamely város mellé érkezék, ahol nem akarák ötet bé fogadni, mert észre vevék. hogy jérusalemben akarna menni az inepekre., igen nagy vetekedés volt az iránt a samaritánusok, és asidok közöt. hogy mitsoda helyen kelletnék imádni az Istent. a samaritánusok azt tartották, hogy a garisim hegyén. a sidok pedig. a jérusalemi templomban., a meg lehet. hogy azon város lakosi. azért nem fogadák bé jésust, mert nem hozájok, hanem másuvá akart menni az innepekre; a Zebedeus két fia. jakab, és jános. látván hogy mitsoda gyalázatosan bánnak mesterekel. mondák néki. uram akarodé. hogy parantsollyuk. a menyei tüznek. le szállani reájok. és hogy öket semmivé tégye? de az Isten fia meg akarván nékünk mutatni, hogy az ö valoságos tanitvánnyinak, felebaráti szeretöknek, és nem boszu álloknak kell lenni, hozájok fordulván. eszerént inté öket, nem tudgyátok még azt hogy ki lelkei vagytok, az embernek fia nem azért jött el, hogy az embereket el. veszese, hanem hogy öket meg tarttsa, az után más kastélyban menének.
A mely nagy bátorságot mutata az Isten fia. olyan nem vala az apostolinak szivében. söt még álmélkodásal, és
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 712)