Egy király menyegzöt hirdetvén a fiának, el küldé a szolgait, hogy hinák el a hivatalosokot, de mint hogy ezek nem akarának oda menni, más szolgákot külde utánnok, hogy sietessék öket, és adgyák nékik tudtokra, hogy minden készen volna. de ök ezel nem gondolván, némelyek közülök a majorjokban menének, némelyek a kereskedésre, és némelyek meg fogák a szolgákot, gyalázatosan bánának vélek, és meg is ölék., a király hogy meg hallotta volna ezeket, meg haraguvék, és hadat külde ellenek. hogy meg ölnék öket, és városokot fel égetnék. azoknak pedig helyében, a menyegzöre hivatá mind azokot, a kiket az uttzákon találának. az után a menyegzös házban mene. hogy lássa mind azokot. kik az asztalnál ülnének, és egy embert látván atöbbi közöt. akinek nem vala menyegzöi ruhája, kérdé tölle hogy mért volna oda meni menyegzöi ruha nélkül, és meg köttetvén néki kezeit, és lábait. a setéttségre vetteté ötet, ahol tsak sirás. és fogaknak tsikorgatása lészen. jésus el végezvén ezt a példa beszédet mondá, sokan vannak a hivatalosok, de kevesen aválasztottak., azt könyü meg látni, hogy a sidokot, leg elöbször hitták volt, a király fia menyegzöjére. azaz, amenyeknek országára. a melyet akristus maga hirdette nékik, de ök meg vetették beszédit, és meg ölették ötet, az Isten hogy meg büntesse vétkeket, el pusztitatta országokot. és helyetek a pogányokot hitta anyaszent egy házában, akik ötet nem üsmerték., immár tsak azt kel meg látnunk, havagyoné menyegzöi ruhánk., tudni illik. Isteni szeretetünk. a melyet jelenti a fejér ruha, melyet adnak akereszttségkor, mivel ha nem volna, azon kel. igyekeznünk. hogy arra szert tehessünk. minek elötte a király el jöjjön meg visgálni kemény igasságal. mind azokot, akik az anyaszent egy házban vannak, hogy a pokolnak setéttségire vesse azokot, akik, azt gondollyák. hogy a nekik elegendö ha hivatalosok, és akik nem igyekeznek azon, hogy meg érdemelhesék jó élettyekel. a választottaknak meg igért jutalmat.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 725)