és meg nem vetetted a szegénynek könyörgésit. kérlek azért. hogy legyen nekem ate beszéded szerént., és tanits meg engemet az igazságnak uttyára., és ösvényire.

A kristus. Leányom, halgass hát engemet, és tanuld meg az örök életnek beszédit, a midön az emberek élete meg romlék. és el távozék az igazságnak uttyátol, le szállék az égböl, hogy uj, és élö utat szentellyek nékiek, a kárpit által, az az, az én testem által, hebr 10. 20 mert valamint hogy a test bé zárta vala amenyeknek uttyát, és meg akadályozá azokat. kik bé akarának menni, igy az én testemnek kárpittya által a melyel az emberek üdveségéhez valo szeretetem bé fedeze engemet, új utat nyitottam., a melyen én jártám. leg elöbször, és hatalmat is adtam ahiv lelkeknek, hogy engemet követhessenek.

Storophila. De uram én nem látom, melyik légyen az az új, és élö út, amely életet ád azoknak kik arra mennek. és az örök életre is vezeti öket.

A kristus. Ez az út. hogy egy szoval meg mondgyam. nem más, hanem a keresztnek uttya, nem hallottadé azt az Evangyéliumbol, aki fel nem veszi az ö keresztét, és ugy nem követ engemet, nem méltó az én hozám, matth. 10.38. gyakorta elö hoztam én ezeket a szokot, azért hogy minden meg tudhassa., és hogy senki magát ne menthesse hogy nem halotta, és valaki azt ne gondolya magában. hogy ezeket nem másoknak, hanem tsak az apostolimnak és a tanitványimnak. mondottam, egy más Evangyelista világosan ki tészi hogy mindennek szollottam. mondván. mondgya vala pedig mindeneknek, ha valaki akar engemet követni, tagadgya meg magát. és minden napon. vegye fel az ö keresztét. és kövessen engemet.luk 9. 23.

Márk hasonlot mond még világosaban. és minek utánna ki tenné beszédimet. melyeket mondottam. az én tanítványimnak szenvedésimröl. ezt is mondgya. Es mikor elö szolittá a sokaságot ö tanitványival egybe. mondá nékiek. valaki engemet akar követni, tagadgya meg magát, vegye fel az ö keresztét, és ugy kövessen engemet mark. 8. 34

Ezt az utat jovallottam tehát kedves storophilám közönségesen mindennek. mivel ez az uttya az életnek. aditsöségnek, és annak a szent városnak, a melyben kell laknod; az üdveség a keresztben

(III. A Keresztnek királyi uttya: 255)


Előző oldal | Következő oldal