el kezdettem. még is szollok az urnak. noha tsak pór és hamu vagyok, kérlek tanisd meg szolgálodot. miképen kel érteni ezeket a szókot. hogy vegye fel keresztét. szükségesé hogy mindenikünk. fa keresztet hordozon, és hogy arra legyünk szegezve. valamint magad voltál.?
A kristus. ugy beszélsz mint egy aszony, akinek értelme nincsen. jób. 2. 10. és a ki az irásokat nem tudgya., a keresztények kereszttye nem tsak fábol vagyon tsinálva, nem tsak fábol áll. hanem abbol. hogy keményen fel tegye keresztényi életet élni. és ajó erkölcsöt követni, egy kereszténynek élete mondgya szent ágoston. serm. 32. de sanct. aki az évangyélium szerént akar élni, tsak keresztnek, és szenvedésnek kel lenni. nem tsudalkozom én ate kérdéseden. mivel valának mások is olyan együgyüek mint magad. söt még a szerzetesek közöt akik nagy buzgoságal. valának az Istenhez, de az a buzgoság nem vala atudomány szerént, ugy magyarázák valamint magad ezeket. a szokot., a ki fel nem veszi az ö keresztét. és ugy nem követ engemet. nem méltó az, én hozám. matth 10. 36 azért fa kereszteket tsináltatának. és azokot kezdék hordozni, mindenüt. a melyel a népnek nem áitatoságot hanem nevettséget okozának. erröl meg feddé öket, és el hagyatá vélek serenus abbás. mint olyanokal kik a betünek nem az értelmét, hanem a betüt magát követték, nem tsak azt a keresztet parancsolom én néked hordozni. a melyre fel feszitettem. hanem még azt is a melyet fel vész egész életednek jártában., aleg nehezeb jó erkölcsöknek tselekedetével. és a kemény sanyargatásokal. hát azok amartirumok. kik engemet követtek fel feszitetteké. mindnyájan? vagy szükséges volté. hogy azok a szüzek kik valamint az apocalypsis mondgya követik mindenüt a bárányt. a keresztre fel feszitesenek.? az én apostolom pál. fel feszitetett volté midön azt mondgya. távul legyen pedig én töllem hogy másban ditsekedgyem. hanem tsak ami urunk jesus kristusnak keresztében. ki által nekem evilág fel feszitetett, én is evilágnak. galat. 6. 14. akeresztet tehát hordozni nem egyéb, hanem a rosz kivánságokot el kel oltani, arosz erkölcsöket el kell hagyni, ahejában valoságot el kell kerülni, és ellene kell mondani atévelygéseknek.
Storophila. Észre veszem magamban. hogy az igazságnak világosága, el szélyesztette az én elmémnek. setéttségit. mely a tévelygésben vetette vala. mind azon által ne sajnályad uram azt nékem meg
(III. A Keresztnek királyi uttya: 258)