mondani hogy ha azok ajó szerzetesek kik együgyüségböl a keresztet hordozták. azért nem érdemletteké valamit nálad.?
A kristus, miért nem.? ha áitatos együgyüségböl ök azt gondolták., hogy én ollyan formán parantsoltam nékik, mivel ha ate szemed együgyü, mind az egész tested világos lészen, matth. 6. 22. igy ha a szándék jó, a tselekedet sem lehet rosz. nem hallottalé valaha beszélleni egy bizonyos kereszt hordozo miklosról. a ki mindent el hagyván, az Istennek szentelé magát. a szent lukáts klastromában; ez a szent ember gyakorta halván ezeket a szokot., hogy a kik engemet akarnak követni, a kereszteket hordozák. azt gondolá magában. hogy ezt a parancsolatot ugy vihetné végben. hogy ha tölgy fábol valo nehéz keresztet viselne a vállán. ezt magával el hitetvén. a több társaitol el butsuzék, és varosrol városra kezde járni, egy nagy keresztel avállán. elöször olosz országban tarentumban. az után hetruriában. ment, szamtalan sok gyermeket gyüjte maga után. a kik nevetve örömest követik vala. azokal atemplomokot el járta; szüntelen énekelvén a kyrie eleisont. az egész város azt tsudállya vala. némellyek az ö együgyüségit bolondságnak tartották. némellyek pedig igen rend kivül valo aitatosságnak., ezt az új dolgot apüspöknek hiré adák. a kinek is nem tettzék eza tselekedet, azért magához hivatván a szarándokot. kérdé tölle, hogy mitsoda szándékall volna, és hogy miért tsinálna olyan nagy zenebonát a városan.? én az ur parancsolattyát akarom végben vinni, felelé a szarándok. nem tsak a szivemben., hanem még a hátamon is akarom hordozni a keresztet. valamint ö maga is tselekedte; ha eneked nem tettzik., és nem akarod hogy fogadásomot bé tölttsem. más országban megyek, a hol nagyob szabadságal viszem végben buzgoságomot; a püspök értelmes ember lévén. észre vevé, hogy nem volna hamiság a szarándok tselekedetében, söt még hogy nagy buzgoságbol tselekedné azt. mondá néki, távul legyen hogy meg akadályoztassam áitatos szándékodot. söt még azt akarom, hogy hozám jöj minden nap ebédre. a szegény miklos ezt igen kedvesen vevé apüspöktöl. de nem sokáig élhete jó akarattyával., mivel egy nehány napok mulva, nagy hideg lelésben esvén. és halálát érezvén, a gyermekeket eleiben hivatá. és nékik hagyá testamentumba a keresztét. mint valamely gazdag joszágot: és minek
(III. A Keresztnek királyi uttya: 259)