A kristus. Elé beszéllem hát néked atesti kinaimot is. a melyekröl talám hallottál már valamit. nem kötözteké meg engemet, nem hurtzoltaké az uttzákon nagy kegyetlenségel. taszigáltak, és vertek szánakodás nélkül. az után meg ostoroztak, és a tövisel meg lyuggatták fejemet, nem szenvedtemé akor egy nehány féle keresztet egy szers mind; ugy hogy az én fájdalmam. mindenkor elöttem volt nékem. ps. 37. 18.
Mi szükség hogy a betegségnek kereszttyéröl szollyak. mivel talám tudod. hogy Esaiás azt mondgya felöllem hogy tele vagyok fájdalomal. a szenvedést meg szoktam., és igazán magamra vettem nyomoruságidot. 53. 3.
A mi a szegénységet illeti, azt szerettem, és kerestem. születésemtöl fogvást. mivel tudod, hogy gazdag lévén. szegényé lettem. éretted, hogy azén szegénységemel. meg gazdagulhatnál. 2 Cor. 8. 9. visgáld meg az én születésemnek szegény szegény voltát, világ teremtöje levén, még is.mitsoda házat választottam., is.áloban születtem, ágy helyet, jászolyban feküttem, holmi rosz rongyal fedezték bé személyemet, noha király voltam, a szegénységem nem engedte, hogy valamely tseléd szolgálhason, se elegendö nem lett volna akevés költtségem táplálásokra,
söt még tanittványokot is.szegényeket választék. és a szegénységem ollyan nagy vala, hogy se ágyam. se egy házam nem volt ahová el vonhattam volna magamot., azért is.mondgya az évangelista. hogy arokáknak vagyon barlangjok, a madaraknak fészkek. de azember fiának nintsen hová le tenni fejét. matth. 8. 20.
Nagy szánakodásal voltam a mások szerentsétlenségeken. és nyomoruságokon. sokat sirtam jérusálemnek veszedelmén, az emberek halálan szomorkodtam. és egy nehányat meg akarván vigasztalni, a halotakot fel támasztottam, alázár halálán a szivem meg eset. és sirattam. ugy hogy még a sidok is.mondák. nézétek mint szerette. sok gyalázatokot. és bestelenségeket szenvedtem. ellenkedéseket beszédimben, és tselekedetimben. tsufságokot kinaimban. és káromlásokot halálomkor. nem hánytáké azt a szememre hogy tobzodo és részeges vagyok. baráttya a bünösöknek, hogy karomló és tsalárd vagyok, magamnak tulajdonitván az Istenséget. és mint ha, mind ez
(III. A Keresztnek királyi uttya: 266)