hanem az enyimet kell néki kö.etni,. ha meg akar gyogyulni.

Storophila. oh! Istenem uram. mely sulyos ate karod én rajtam. az én gyengeségem miat tsak alig hogy el nem esem az én hoszu, nehez. és kemény keresztem alat.

A kristus. vigyáz magadra. storophila. és had el az illyen panaszolkodásokot., és zugolodásokot, mert azok ellenkeznek. az Isten akarattyával., aki is azt mondotta az én apostolom által. nem restelkedünk, ha a mi külsö.emberünk meg romol is, mert a belsö.minden nap épül, ami nyomoruságinknak, egy szem pilllantásig valo szenvedése, a ditsö.égnek, felette igen. igen. örö.ké valo állandoságát szerzi mi nékünk. 2 Cor. 4. 16. mondgyad hát még is ez után. hogy sokat szenvedcz. hogy a kereszted igen hoszu és nehéz, az apostol azt mondgya 2. Cor. 11. 24. hogy a te szenvedésed igen rö.id és kö.nyü, azt jól is mondgya. mivel anyiszor meg nem ostoroztattál. mint ö. se a tenger fenekén. egy napot és egy éttzakát nem tö.tö.tél egy szoval. még vért sem ontottál én érettem. látod tehát hogy a te szenvedésid kissebbek a ditsö.égnél. a melyet néked fognak szerezni, és helytelen panaszolkodol., mivel a nyomoruságnak egy szem pillantásig valo szenvedése. aditsö.égnek. felette igen. igen örö.ké valo állandoságát szerzi.

Nyoltzadik Rész. Hogy a keresztet minden nap kel hordozni, és azt soha le nem kell tenni.

Fiam meg ne vessed az urnak intésit, és békeségel. szenvedgyed a midö. ostoroz. prov. 3. 11.

Storophila. látván azt. hogy nem hagyták volna jóvá, a midö. el akara vágni egy darabot a keresztbö.. azért azt a vállára veté, noha nagy kedvetlenségel, és mondá, a kristusnak. kérlek uram mondgyad meg azt énnekem. hogy menyi ideig kel még ezt a keresztet hordoznom. és mikor láthatom annak végit. igen hoszunak tettzik nékem ez az út, és sok idö.kel arra a még végit érhetem.

A kristus. storophila semit sem használnak néked zugolodásid, igen távul jársz még a martyrumok nyomdokitol, és a kikrö. énekeli az anyaszent egyház.

(III. A Keresztnek királyi uttya: 342)


Előző oldal | Következő oldal