CSászárt théodosiust, egy testvér öttsét, ehasonlo képpen gyakorollya vala ajó erkölcsököt, fel költ jó regel, nényeivel, az Isteni ditséret éneklésire, gyakorta imádkozot, a templomoknak nagy ajándékokot adot, igen sok könyveket tartot, a szent irást egészen tudta., és arrol apüspökökel okoson beszélgetet, a kikhez nagy tisztelettel volt, igen sok klastromokot, és ispotályokot épitetet..
A nénye, nem tsak a vallás béli dolgokra tanitá, hanem még mind azokra is, a melyeket szükséges tudni egy Császárnak, azon kivül tudos mesterei valának. atudományokra, a lovagolásra, és a fegyver forgatásra, a hidegnek, melegnek, éhségnek, szomjuságnak, szenvedésére,igen szoktatták.
Illyen vala az iffiu theodosius Császár, ollyan idöben, amelyben a szokás igen meg romlot vala, marciánus Császár, a ki utánna következék. nagy sok szolgálati után, hasonlo buzgoságot mutata a valláshoz, neis keressünk más bizonyságot jó erkölcseiröl, hanem azt, hogy pulcheria ötet választá férjének, és abirodalmot igazgato társának, de ollyan formában. hogy szüzeségit meg tarthassa.
35 Beszélgetés Hogy mitsoda formában valának a templomok épitve
Constantinus Császár., mihent végit szakasztá az üldözeseknek, azonnal templom szenteléseket lehete mindenüt látni, Eusebius szerént, X.hist.Cap.3. a püspökök esze gyülekezének, a keresztények felekezetekhez viszá mehetének, az Isteni szolgálatra, szorgalmatosabban el mentenek, és a vallás béli Ceremoniák nagyob tisztességel mennek vala végben. itt ahelye azért annak., hogy szollyak a külsö Isteni szolgálatrol, el kezdvén azon. hogy mitsoda formában
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 394)