volna, de meg az el szakadásra is, azért is a sokaságal. tsak intésel. és feddésel bántanak, és tsak akülönös személyekhez voltanak keményebbek, de elöbször, meg feddették a bünben valo el merülteket. és elejekben adták, anagy veszedelemben valo léteket. intvén öket arra, hogy azokbol ki térjenek, hogy pedíg kemenységeket meg lágyithassák, a fenyegetést el nem mulatták, az Isten elött siránkoztanak ö érettek, és sokáig várták meg téréseket, követvén hoszas türésit, az irgalmasság attyának. st.aug.lib III. Contr.parmen. epist.22.64. végtire ha látták. hogy más mód abban nintsen, ugy fogtanak ahoz a keserves orvosághoz, valamint az ollyan atya, aki hogy meg menthesse. fiának életét, kételen annak inkáb valamely tagját. el vágatni, meg lehet látni szent Chrysostomusnak, az anathémárol valo beszedit.

De az ollyan titkos vétkeket, a melyeket tsak az Isten tudhatta, és a melyeket meg nem lehetet bizonyitani, az ollyanokot nem lehete meg orvosolni, se az ollyan személyeket a templombol ki tiltani, hogy ha pedig olyan istentelenek voltanak, hogy a szenttség törestöl nem féltenek, a szenttségekben valo részesülést, sem tilthaták meg nékik, az üldöztetésekben, meg lehete külömböztetni a magot a szalmátol. de mihent azok meg szüntenek. akét szinüség holtig tarthata, de azonban. az illyen meg romlot keresztények, nagy kárt tesznek vala az anyaszent egy házban. rosz beszédek, és példájok által, föképen a magok tselédgyek közöt, gyermekeket roszul oktatták, noha azokot meg kereszteltették,

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 455)


Előző oldal | Következő oldal