vala, mindenik urnak kápolnájának kelletet lenni a maga Castélyában, azért hogy az Isteni szolgálatra el mehessen. amidön másuvá nem mehetet ahadakozás miat, az áitatoság közi egy kis kevélység is elegyedék, mert azt tiszteletesnek találák. hogy az udvarokban Capellanusok legyenek, és a közönségesen valo templomokban nem kezdenek járni, azért hogy ótt elegyesen ne legyenek a közönséges népel, mind azon által, lehetetlen volt hogy anyi sok féle helyeken. az Isteni szolgálat, olyan méltoságal és tisztelettel ment volna végben, valamint azt apüspök vitte végben aclericusival. az elöbbeni saeculumokba lévö szokás szerént, másként is sok Ceremoniáknak. az okait el felejtették volt, noha tráditiobol azokot követték, és sok régi szokásokot el vesztettek, ugyan is azt láttyuk, hogy azon idöktöl fogvást, nem vigyáznak arra, ugy mint az elött, hogy a templomokot tsendes helyre épittsék, és távul aházaktol, atemplomokban már kapun állokot nem látunk, se más aláb valo Cléricusokot, kik atisztaságra, arend tartásra, és a tsendeségre vigyáztanak az elöt, az illyen hivatalakot már mostanában a világiakra bizták, ugy anyira hogy az egy házi gyülekezetekben rendeletlenségek mennek végben. az urak, amagistratusok, és azután, atöb nevezetes renden lévök a chorusban a Clericusokal esze elegyednek, és meg bontván egy szer ajó szokást, az egész nép, söt még az aszszonyok is a sanctuáriumig közelgetének, De a tizen egyedik saeculumban, még nagyob viszá éléseket kelleték meg orvosolni, ugy mint a Simoniát, és a mértékletlenséget, glab.lib II. C.6. v. petr.dam.opus.VI. XVII. XVIII. atudatlanság, és a szegénység, a Cléricusokot magok hasznok keresöké tevék, tsak eppen az életröl gondolkodtanak, az egy házi joszágokot közönségesen el adgyák vala, söt még apüspökségeket is, nagyob része a Clericusoknak, ágyasokot
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 473)