mezitelen. és vas lántz anyakokon, a kiktöl mindenek irtoztanak. valo hogy a gyilkoságért, és más egyéb utálatos vetkekért. penitentziául adták nékik. illyen formán tölteni életeket. a butsu járások. soha nem valanak olyan nagy nevezetben. mint a tizen egyedik saeculumtol fogvást, a közönségesen valo hadakozások meg tsendesedvén, a butsu járokot ugy tekinték, mint meg szenteltetet személyeket, és minden ember el megyen vala butsura, a szent helyekre, még a fejdelmek, és akirályokis, a püspökök könyen el hagyák vala nyájokot. a butsu járásért, a jerusálémi butsu járást, 1033. esztendöben kezdék igen gyakorlani.
64. Beszélgetés A keresztesekröl, és az indulgenciákrol.
Innet eredének, akeresztesek, mivel a keresztesek, nem egyebek valának., hanem fegyveres szarándokok, abban az idöben, szükségesek is valának, mivel nem vala olyan keresztény fejdelem. a ki magánosan ellene álhatot volna amahométánusoknak, a kik is ellenségi valának mind azoknak, kik az ö vallásokot bé nem akarják venni, ezek szabadosan pusztittyak vala olosz országot, két száz esztendötöl fogvást, siciliát birták, és spanyol országot, tsak nem egészen. a keresztesek erejével hajtatának ki, ezen részéböl europának, és igen meg gyengülenek egyiptumban, és syriaban. de fogyatkozás lett az anyaszent egy ház szokásiban, és azok ahadakozások, ámbár buzgoságbol. és áitatoságbol valának is, de az én itéletem szerént. azok valának leg föveb okai, hogy azután oly szoros penitentziát nem tartának, mert abban az idöben kezdék, a plenaria indulgentiat. az az, hogy el engedék mind azokot a büntetéseket, a melyekre kötelezték abünöst. a szabot rend szerént valo penítentziák., azt pediglen mind
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 477)