A’ Szegény űdvezűlt mostoha Apámot soha el nem kel felejtenem, mert egyik oka volt, hogy az Isten Anya Szent egy házában vagyok.
Kedves Őtsém szeressük az Istent, az ö Fiát, és Evangyéliumát, és ugy soha meg nem halunk.
Hogy ha pedig Őtsém uram helyesnek itéli a’ levelemre valo váloszolást, a’ Károly Várában lévő Trinitariusok az itt lévőknek el küldik mivel magam is azon alkalmatosságal éltem, az Istennek irgalmasságában ajánlván Őtsém Uramot maradok Kedves Őtsém Uramnak
igaz kőteles szolgája báttya Mikes m. pr.
Az Isten ő Szent Felsége békesség szerető Tőrök Cászárt adott.
Constancinapoly 5 jan. 1759
Kedves Őtsém Uram.
Másképpen az okosság és Atyafi szeretet meg nem engedte volna, hogy Kegyelmednek irjak, hanem elsőbben a’ Felséges Királynénak itt lévő Kővettyitől kértem arra szabadságot, a’ kiis azt nékem meg engedvén, szives őrőmmel kivántam élni azzal a’szabadsággal, annális inkább, hogy tizen nyoltz Esztendőktől fogva kegyelmed felől semmi hirt nem hallottam, tudom a’Szegény Anyánk keserves halálát, de imádgyuk az Istennek Istenes akarattyát, hanem szeretném tudni Esztendejét és napját halálának, a’kiért holtig kell imádkoznunk; Szeretném azt is tudni, hogy az Ángyom Aszszony, a’kit szivesen kőszőntök, mitsoda familiábol valo, ha vannak é Őtséim, és hugaim, az magam állapottyárol azt irhatom, hogy Isten Eő Szt. Felségének mindenkor kegyelmes gondviselése volt, és vagyon rajtam, a’szűkséget soha sem probáltam, sőtt még az Isten áldása olyan álopotban tett. hogy másokkalis lehet jot tennem. az Isten Eő Sz. Felséginek egyik keze, amit el vészen töllünk igassággal, a’másika meg segit irgalmassággal; az egésségem is jo, de az hatvan nyolcz Esztendőnek terhit kezdem érezni, tudom hogy kedves Őtsém Uram azt is akarná tudni. hogy miben ál a foglalatosságom. itt a’világi bajtól, dolgtol, gondtol ment vagyok,
(I. Misszilis levelek: 305)