talám lehettem ollyan szerentsés, hogy ő Excellentiája el-olvasván levelemet, bőlts itéletivel, a’ szivemnek igaz voltát is által látta, ugy levelemnek is ártatlanságát, a’ mely artatlanságat mind a’ Felséges Fejedelműnkhöz holtig meg akarom tartani, ugy a’ hazához is. Kedves Ötsém Uram azt irja Ked, hogy az életnek a’ fundamentuma az Oeconomia, a’ mind hasznos, mind szent dolog, és meg egyezik az Isten rendelésivel, de egy bujdosonak a’ kinek egy talpalatni főldgye nintsen, ment az olyan hasznos bajtol, az Isten ő Szent Felsége engemet még ugy tartot mint az égi madarat, a’ kinek se az ekére, se a’ Sarlora nem volt gondom. A’ ruházatom ugy volt valamint a’ mezei liliomnak, a’ ki nem fon, még is drága materia a’ kőntőse, minden Oeconomiam abbol ál, hogy a’ kőltségem hoszab ne légyen a’ jővedelmemnél.
Minthogy pedig az Oeconomiarol vagyon a’ szo, had irjam meg Őtsém Uramnak ennek a’ Városnak Oeconomiáját, mert én mindenkor ebe a’ Városba laktam, soha se Constantinapolyba, a’ mely Varos két napi járo főld ide, tengeren pedig fél napi, it a’ tarlot Novemberbe vagy Decemberbe el veti, azután réá szántya nyomoru ekével, Juniusnak a’ kezdetén olyan buzát arat valamint a’ Nád, it pedig a’ buza szál, nem űres, hanem telyes, olyan buza is vagyon, a’ melynek a’ feje, vagy a’ kalásza egészen viola setét szinü, egy Abafáji ember ha látná azt mondana hogy üszögős, pedig győnyőrű sárga szemekel tele. Had szollyak már a’ Szőllőről is, az igaz, hogy ha az Abafáji Szőllőt ugy mivelnék mint itt, nem kedves italu borok volnának, itt pedig rettentő sok bor terem, és sokszor mod nélkül édesek, kivált a’ Veres, de a’ bor itt nem állando, attol is van, mert itt pintzét nem szabad tartani, minden szőllő munka abbol ál, hogy szűret után
(I. Misszilis levelek: 312)