halgattyák vala az Apostolok tanitásit, és hiven követték azokot, együvé gyülekeznek vala, és együt ették az oltári kenyeret., a kristus testét, és vérét, mind azok akik üsmerték az ö tiszta élettyeket, tsudálák, nem lehete öket látni, félelem nélkül valo tisztelettel, az Apostolok pedig sok tsudákot tesznek vala, amelyek sokakot meg téritnek vala.

Mindnyájan ezeknek az elsö keresztyéneknek egy szivek, és egy lelkek vala. nem vala közöttök ugy mondván se szegény, se gazdag, mert minden jovokot közre teszik vala, azok akiknek örökös joszágok volt, azt el adták, és az árrát, az Apostolok lábaihoz teszik vala kiknek gondgyok volt arra. hogy kinek kinek szükségihez képest osztogasanak az el adot joszágoknak árrábol, a napnak nagyob részít a templomban töltötték, egyenlö szivel és lélekel, egy szers mind ettenek, ki ki a maga házánál, és tselédivel, vagy felesen egy társaságban. ugyan azon egy haznál, örömel, és együgyü szivel, az egész nép szerete öket, az ö tiszta, és ártatlan élettyekért, és a szegényeknek valo adakozásokért, imé eszerént adgya elönkben a szent Lélek a Jerusálemi elsö hiveket. akik példái valának az szerzeteseknek. kik sok idövel azután fellyeb valo tekélleteségre igyekezének.

Azon idöben Péter, és János fel menvén a templomba. a kilentz orakor valo imádságra, ugy mint dél után három orakor, ez estvéli imádság volt, a sidoknál három ora volt rendelve minden nap az imádságra,

(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 501)


Előző oldal | Következő oldal