tsigára vonták. az után fel feszitették. az illyen kegyetlen mulattsága anépnek kilentz oráig tart vala, az után jöttek a tántzosok.a komédiások, és mulattságok. amelyek az illyen innepekben szoktak vala lenni. ha a piatzon. az utzákon valamely sidó aszszonyt találtanak. meg fogták. bestelenül, és gyalázatosan bántanak véle.
flaccus azután azt fogá reájok. hogy a sidok házai tele volnának fegyverekel, hozájok küldé egy Castus nevü kapitánt Istentelen vitézekel, de semit nem találának.imé eszerént adgya elönkben philo a flaccus, sidok ellen valo üldözésit Alexandriában, ö maga bizonysága volt ennek az üldözésnek., talám még része is lehetet benne, mind ezek anyomoruságok mint egy két holnapig tartának,
Agrippa, amint idé fellyeb meg mondok. Alexándriában érkezvén., ót keveset mulata, mert látá. hogy mind a Gubernátor, mind a lakosok roszul volnának hozája, a maga országában mene, ót mindenek tsudalkozának rajta, annak elötte nyomoruságban. szegénységbe, a sok adoságban látták, akoron pedig hatalmason látták viszá terni, királyi titulusal, és a császárnak nagy kedviben, el érkezése után, leg elsö gondgya avolt. hogy mentöl hamaréb meg segithesse az Egyiptumi nyomoruságban lévö sidokot, kájusnak el küldé a sidok levelét, amelyet flaccus nem akará el küldeni, azt könyen el hihetni hogy azt is tudtára adá a CSászárnak, hogy mitsoda gyalázatosan fogadták volt Alexandriába. és hogy mitsoda kegyetlenségel bánnak ót a sidokal.
A császár levelit vévén azonal egy Bassus nevü századost külde el vitézekel, hogy flaccust meg fogatná, a százados kevés idö mulva Alexandriában érkezvén,
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 572)