alábaihoz, kénszeritvén ara, hogy Romában. ne okozon hazafiak közöt valo hadakozást. A követek látván hogy környül volna véve. a sok vitézekel. a kik. minden féle segittséget igérnek vala néki. arra kérék, hogy ha ugyan tsak magában el végezte hogy a birodalmot. el vegye, leg aláb azt tselekedgye meg, hogy atanáts kezéböl vegye el azt.
Claudius eleinte mindgyárt. a birodalmat kész vala meg vetni, és viszá adni a tanátsnak,, de Ágrippa meg bátoritván ötet, és azt is meg sajditván hogy mitsoda bajban volnának atanáts urak, aköveteknek mértékleteségel valo feleletet ada, mondván nékik. Hogy azt nem tsudállya, hogy oly igen tartanának az Egyedül uralkodo hatalmaságtol., a mint azt nem régen meg probálták, de reménli meg mutatni nékik, hogy az igasságos, és arendel valo. gubernium, mitsoda hasznos, A mi ötet illeti, ha a birodalmat el venné is, tsak a fejdelmi nevet viselné, és meg osztaná vélek a hatalmat.: azokba pedig adolgok olyan állapotban volnának már most, hogy ellene nem mondhat az örökös hatalomnak, és hogy a kik azt ö reája adták, azt elnem szenvednék.
Agrippa pedig ebben a dologban magát ugy viselé. a mely illetlen vala. királyi hivatallyához, és a melyben eszének több jelit adá. mint igaz szivének. Agrippa, a ki minden szerentséjit kájusnak köszönhette, a testét az ágyra téteté. és azt mondá hogy nem holt volna meg, hanem borbélyra volna szüksége. de mihent meg hallá. hogy Claudiust a vitézek ataborokra vitték volna. nagy gyorsaságal hozája mene, meg bátorittá. és azt tanátsolá néki. hogy élne ajó szerentsével, és az alkalmatoságal. amelyben császárá lehet, azonban. atanáts
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 604)