Cerinthus és az ö követöi akarák tanitani, hogy a törvénynek Céremoniái szükségesek az üdveségre. Pál és Barnabás, fel kelvén az Évangyéliumi szabadság mellet., azt el végezék, hogy ök. meg más Atyafiakal Jérusalemben mennének az Apostolokhoz és az régiekhez, hogy vélek közöllyék ezt a dolgot. az Isten magais meg jelenté nékik hogy oda el mennének. Pál. és Barnabás el indulának tehát Antiokiábol, Titus el mene vélek. és talám még mások is, által menvén Phenicián, és samarián. meg beszéllik vala mentekben a hiveknek, hogy az ur mitsoda kegyelmeségit mutattya apogányokhoz is. a hitre hiván öket. Jérusálemben érkezvén pedig szerentsésen, igen jól fogadák öket, De ez az Anyaszent egy ház is, tsak nem olyan bajban volt, valamint az Ántiokiai, a törvénybéli Ceremoniák iránt, mivel némely keresztyének, akik farisaeusok. valának, azt akarák, hogy a meg tért pogányokot, a környül metélésre, és atörvény meg tartására kel kénszeríteni,
Az Apostolok, és az öregek, gyülést tartának, szent péter. szent János, és a kis Jakab, valának elsök a gyülésben, lehet hogy mások is voltak az Apostolok közül. nem számlálván szent pált. és szent Barnabást, egy szoval. a gyülésben valának mind azok. akik a Jérusalemi Anyaszent egy házba elsöbbek valának, Minek utánna mindent jól meg visgáltanak volna, szent péter fel kele, és monda, Atyám fiai, azt tudgyátok, hogy az Isten már régen választot engemet arra, hogy anemzetek az én számbol. halgasák az ö Igéjit. (it a kornélius meg térésit érti:) és a hitre vezese öket. Az Isten a ki a sziveket üsméri. bizonyságot tett rollok, és meg elözte itéletünket, szent lelkét adván a nemzeteknek,
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 644)