akegyelmet. a melyet az Isten tett volt véle, és által láták, hogy az Isten ötet a Nemzetek Apostolává rendelte volna, valamint szent péter a sidóké volt, Erre valo nézve meg egyesülének véle, és Barnabásal, kezeket is nyujták nékik az egyeségnek, és a szövettsegnek jelül, hanem a szegényekre valo gondviselést hagyák nekik, ugy mint, hogy a pogányságbol meg tért hiveket arra inttsék hogy segittségel legyenek ajerusálemi attyokfiaihoz, mivel ezek eleinte mindgyárt, minden joszágokot eladván. és azt közre tévén, igen nagy szegénységre jutottak vala, az után hogy az sidok üldözni kezdék öket, és ki fosztani öket még abbol akevésböl. a mi még maradot volt nékik, szent pál örömest véghez vivé ezt a dolgot, és meg fogják látni. ebben ahistoriában. hogy mit tselekedék. a jérusálemi szegényekért.
Titus, a kit szent pál Jérusalemben vitte vala el magával. pogány szüléi valának, és a hitre térvén, szent pál nem itélé szükségesnek hogy a környül metélésre kénszeríttse,. Azok akik azt tarták hogy szükséges volna az Anyaszent egy házba meg tartani a törvénynek Cérémoniáit, igen kezdék arra eröltetni szent pált hogy Titust környül metéltesse, azért hogy el mondhasák hogy magais szükségesnek itélné a környül metélést. de pál nem akara soha is arra állani, a több Apostolok sem kénszeritték arra; nem azért hogy az Apostol. kárhoztatta volna a környül metélést, holot kevés idövel azután. még maga metelé környül szent Timotheust, hanem nem akará semmiben is meg sérteni az Évangyéliumi szabadságot, nem tudgyuk Titusnak se hazáját, se kik voltak az ö szüléi, se hogy mi formában volt az ö meg térése, hanem azt tudgyuk hogy szent
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 647)