illyen formában az ö elméjeket a szabadosagra, és a párt ütésre, felix ezekböl sokakot el veszte. lovas. és gyalog. hadat küldvén ellenek, mind ezek jelenték. az elméknek közönségesen valo hajlandoságit a fel támadásra. a mely orvoságokal akarák ezeket a nyomoruságokot meg orvoslani, azok egy ideig meg tartoztaták, de a gyükér tsak meg marada,

Jonathás a ki fö pap vala. 36 ban. leg többet munkálodék abban. hogy felix Gubernátora lenne Judeának, leg inkáb az ö kérésire adá azt meg császár, ez igy lévén, azt gondolá. hogy ha tsak valamiben is. ö adna számot a félix maga viselésiröl. az okáért, tanátsot kezde néki adni, hogy miképen igazgasa atartományt; a Gubernátor végtire azt helytelenségnek tartá lenni. fel is tevé magában. hogy annak végit vetne, egy Dorás nevü embert pénzel el tsinála. és arra vevé hogy Jonathást meg ölye. Jonathásnak pedig egész hitele volt abban az emberben., Ez a gyilkoság büntetetlen marada. mivel annak volt része benne, akinek. boszut kelletet volna állani. ez a büntetetlenség meg bátoritá a gyilkosokot. és bé tölté a tartományt gyilkoságal. és gyilkosokal.

Claudius császár, az ifiu Aggripának adta volt a Calcidus országot, de négy esztendö mulva. viszá vevé, és helyében. a Tetrarchiát adá, a mely fileppé volt, a Hérodes fiáé. Néro idövel ezt meg szaporitá valamivel ez az ország nagyob is volt a Calcidus országnál. Agrippának három hugai valának. ugy mint. Berenitza. Máriamna, és Drusila.

Berenitza. férjhez mene Herodeshez. az attya testvér attyafiához. ez a fejdelem meg halván. sokáig marada özvegyen, végtire a pontusi királyhoz polemonhoz mene ferjhez. hogy le tsendesittse a rosz beszédet mely volt

(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 666)


Előző oldal | Következő oldal