a sok haszon hajto bé vett szokások., vasárnap. valamely rongyos öltözetben a misét el mondgya. a mint lehet tölle, de hogy predikállyon. azt nem lehet az ö tudatlanságátol kivánni, de miböl tanulna valami kis predikácziot csinálni. és mikor; mivel egynehány plébánusnak voltam házánál.. egy könyvet nem láttam nálok. hanem valamely szakadozot mise mondó könyvet tartanak. és abbol áll. minden könyvök. de mikor tanulhatna valamit. mivel egész héten. mezei munkát kel neki dolgozni, hogy a papádiáját. táplálhassa egy nehány gyermekeivel. és Czifrán jártathassa. egy szoval. itt a pásztorok. nem csak örzik ajuhokot, hanem meg árendállyák öket. és ha meg nem nyuzák is. de jól meg nyirik., erröl éppen egy rendes historiát olvastam. nevesse meg kéd is. a rabinusok. illyen nevettséges okát irják a koré áaron ellen valo fel támadásának, hogy egy szegény özvegy aszszonynak csak juha lévén. aztot meg nyirvén, áaron el vette tölle a gyapját. mondván hogy ötet illeti a törvény szerént. dabunt sacerdoti lanarum partem, ex ovium tonsione, deut 18. 4. az aszszony koréhoz folyamodék. és kéré. hogy szollana aaronnak. adná viszá a gyapját., de semmit nem nyerhete, koré hogy meg vigasztallya. 4 ezüst pénzt. ada neki, hogy venne azon annyi gyapjut, amennyit le nyirt a juhról. idövel azután. ajuh meg bárányozván, aaron azt is vevé. mondván. hogy atörvény parancsollya, az Urnak kel szentelni minden elsö szülöttet. kiválazd az urnak, mind a mi az anyamehet meg nyittya. és ami elso fajzás a te barmaidban exod. 19. 2. 12. a szegény özvegy aszszony. látván hogy semmi hasznát nem veheti az egy juhocskájának. és hogy csak a papok hasznokra tarttya, el végzé magában hogy meg öleti ajuhát. de aaron azt meg tudván. oda mene., és kérni kezdé tölle azt a részt a juhbol. melyel néki tartoznak törvény szerént. a ki is azt hadgya., ez legyen a papok igassága anéptöl. akar ökröt, akár juhot öllyenek, adgyák a papnak a lapoczkáját. és a gyomrát. deut. 18. 3. a szegény aszszony ezen igen el keseredvén, haragjában. mondá. hogy az én juhom husa, anathéma legyen az ur elöt. aaron erre a szora. az egész juhot el vévé. mondván. hogy minden anathema. az izraelben. apapokot illeti. csak a szegény aszszony vesztet minden képen, édes néném jó éttzakát.
(I. Törökországi levelek: 163)