hogy a vezér testét viszá küldötték volna., magában szálla. és hivatván az ulémákot. mondá. ezen rebellisek engemet is császároknak. uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek is miattam veszedelme ne légyen, magam szabad akarattyábol tehát. a batyám fiának. szultán mahmudnak engedem a CSászári széket, hivassátok ide elömben, jó szivel minnyájotok elöt. magamot ö alája vetem. csak had szünnyék meg ezen rebellio. és ne legyek oka senki veszedelmének. ez meg lévén, oda vivék szultán mahmutot., szultán achmet székiböl le szálván. eleibe mene. megölelé, és maga helyében fel emelvén. császari szekiben ülteté, es leg elsöben is maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és az ulémákal is meg csokoltatá. azután mondá nékik, mind nekem. mind néktek, uratok és császárotok ez a személy az Istenre, és a ti lelketek isméretire bizom., legyetek azon hogy igasság ellen semmit ne cselekedgyék. hapedig a rosz dologban meg nem intitek. Isten elöt számot adtok az itélet napján. melyröl nékem is tartoztok felelni, mind ezen, mind a más világon., azután szultán mahmudhoz fordulván. sok szép tanácsokot adanéki. és olly hathatos beszédekkel szolla hozája., hogy az egész halgatok sirának, végtire mondá., tavoztasd el, hogy a vezérid kezekben ne engedgyed egészszen szakálladot. a gyermekeimet. Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád fiait., viselvén gondot reájok Istenesen. el ne feletkezzél pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinék. nem állandó.
ezek mind igy lévén. ezen holnapnak második napjára viradolag, szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása meg szünék. mely nagy változás.
édes néném, mikor az Isten akar valamit, micsoda alá valo eszközel munkálodik. azért hogy az alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága. egy illyen nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak két közönséges jancsár. az egyikét patronának hitták, arnot volt, és nem török, ez ennek elötte egy nehány napal, dinnyét szokot volt árulni. amásikát hitták muszlinak, ez á feredö házban. tellák volt. az az, feredös legény.
hát még a szegény vezéröl ne szollyunk, akik is itt ollyanok mint a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra valo nézve. kivált ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még azon kivul, acsászár
(I. Törökországi levelek: 166)