magunkhoz valo szeretetet, adicsöségben. álhatatosságban, hüségben. háláadoságban, e mindenikben fel találtatik.
julianna, arra reá állok magam is. hogy ami azokot anevezetes cselekedeteket illeti, hogy a magához valo szeretetnek. azokban része lehetet, de a leheté. hogy a midön én valamely nagy dologal kedvit akarván keresni egy jó akaromnak, a melyet senki meg nem tudhattya, hogy én nem azért cselekedtem aztot: hogy ötet köteledzem, hanem hogy, eleget tegyek. a magamhoz valo szeretetnek
silvia. kedves juliánnám. ha szinte a te jo akaratod el legyen is rejtve avilág elöt. de el vagyoné a rejtve te elötted, a ki azt cselekedted? nem éreszé magadban ollyan belsö örömet, a melyel vagy a te nemesi cselekedetedhez. ez ollyan indulat, mely közönséges az emberi nemzetnél, tégedet. sem vesznek onnét ki, és az az indulat, nem a magához valo szereteté, mely némelyekel el titkoltattya az adományt, némelyekel pedig ki hirdetteti.
juliánna. akivel én valamiben jol tettem, semmi köteleségel nem kel tehát lenni hozám, mivel én azt csak. magamért cselekedtem,?
silvia. a mely gyönyörüséget érzettél az adásban, meg gátollyaé a másikának gyönyörüségit avételben,? ate jó akarodnak. nincsené magához valo szeretete., valamint te néked, azötet, nem ingerlié aháláadásra. nem mondgyaé azt magában, hogy leg háláadatlanab lenne evilágon, ha köteleségel nem volna hozád, azért, amit cselekedtél ö érette.? a magához valo szeretet. fel támad a háláadatlanság ellen. ugyan ö is tészen háláadoká.
julianna. mint hogy már pártfogoja lettél. amagához valo szeretetnek., és hogy oly okoson oltalmazod; ne sajnályad meg halgatni kérdésimet. és azokra meg felelni. neked, aki mind iffiu, mind szép. és eszes vagy, meg engedem. hogy legyen egy kevés magadhoz valo szeretet,. de hogy bizonyitod azt meg nekem, hogy a meg egyezék, az öregségel. és azzal ami rut.
silvia, soha sem eröseb, mint az illyen állapotokban., mert a magához valo szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt, amelyet tett nekünk a természet: formáltatásunkor vagy a melyet okoz öregülésünkkor,
(I. Törökországi levelek: 186)