magunkhoz valo szeretetet, adicsösé.ben. álhatatosságban, hüsé.ben. háláadoságban, e mindenikben fel találtatik.

julianna, arra reá állok magam is. hogy ami azokot anevezetes cselekedeteket illeti, hogy a magához valo szeretetnek. azokban ré.ze lehetet, de a leheté. hogy a midön én valamely nagy dologal kedvit akarván keresni egy jó akaromnak, a melyet senki meg nem tudhattya, hogy én nem azé.t cselekedtem aztot: hogy ötet köteledzem, hanem hogy, eleget tegyek. a magamhoz valo szeretetnek

silvia. kedves juliánnám. ha szinte a te jo akaratod el legyen is rejtve avilág elöt. de el vagyoné.a rejtve te elötted, a ki azt cselekedted? nem éreszé.magadban ollyan belsö örömet, a melyel vagy a te nemesi cselekedetedhez. ez ollyan indulat, mely közönsé.es az emberi nemzetné., té.edet. sem vesznek onné. ki, és az az indulat, nem a magához valo szereteté. mely né.elyekel el titkoltattya az adományt, né.elyekel pedig ki hirdetteti.

juliánna. akivel én valamiben jol tettem, semmi kötelesé.el nem kel tehát lenni hozám, mivel én azt csak. magamé.t cselekedtem,?

silvia. a mely gyönyörüsé.et érzetté. az adásban, meg gátollyaé.a másikának gyönyörüsé.it avé.elben,? ate jó akarodnak. nincsené.magához valo szeretete., valamint te né.ed, azötet, nem ingerlié.aháláadásra. nem mondgyaé.azt magában, hogy leg háláadatlanab lenne evilágon, ha kötelesé.el nem volna hozád, azé.t, amit cselekedté. ö érette.? a magához valo szeretet. fel támad a háláadatlanság ellen. ugyan ö is té.zen háláadoká.

julianna. mint hogy már pártfogoja letté.. amagához valo szeretetnek., és hogy oly okoson oltalmazod; ne sajnályad meg halgatni ké.dé.imet. és azokra meg felelni. neked, aki mind iffiu, mind szé.. és eszes vagy, meg engedem. hogy legyen egy kevé. magadhoz valo szeretet,. de hogy bizonyitod azt meg nekem, hogy a meg egyezé., az öregsé.el. és azzal ami rut.

silvia, soha sem eröseb, mint az illyen állapotokban., mert a magához valo szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt, amelyet tett nekünk a termé.zet: formáltatásunkor vagy a melyet okoz öregülé.ünkkor,

(I. Törökországi levelek: 186)


Előző oldal | Következő oldal