P. s. édes néném. hová lehet annál szebb levél. ha rövid is. mint a melyet. egy hires gyeneralis irt volt a feleséginek a hartz után. mondván. az ellenséget meg vertük, egy kevesé el faradtam. jó éttzakát édes feleségem.
rodosto. 15 febr. 1734.
mindenünnen. csak az a hir, hogy mindenüt készülnek, ahadakozásra. a sok német. franczia, spanyol. takarodik, olosz ország felé. azt gondolná az ember, hogy talám. ót valamely nagy vendégség leszen. és arra gyülnek oda, eugyénius pedig a rénus vize felé igyekezik, azt mondgyák. hogy, afranczia is, elküld oda. vagy száz ezer embert. hát ezek édes néném. miért gyülnek oda,. talám halászni akarnak. stanislaus király pedig, dantzkán vagyon, a muszkák. és a saxok készülnek, hogy stanislaust oda szorittsák. ót meg más féle musika lészen, mind ezekböl. mi lészen, Isten tudgya: ugy tettzik mint ha stanislaus király vesztene leg többet. ha el talállya veszteni alengyel országi királyságot, a mint hogy, a meg történhetik. a mint folynak már is dolgai. de ha azt el veszti is. franczia királyne az ö leánya, olosz országban pedig, hogy álhat a császár. három király ellen, a ki mindenik azon igyekezik, hogy el vesztesse véle. siciliát. és neápolist. és oda uj királyt tegyenek, de mind ezekböl. nekünk mi hasznunk lesz? talám csak semmi, még a mi oránk nem jöt el, addig csak barát tánczot kel járni, hogy valamely szomoru gondolatokon ne végezem levelemet; egy jó akaromnak levelit le irom kédnek. a levelet küldöttem volna el. de francziául vagyon.,
Aztot. jol tudod kedves jó akarom. hogy micsoda szeretettel voltam juliánnához, és hogy micsoda, sok féle. utakon. és ösvényeken hordozot engemet. nem voltam töb husz esztendösnél. midön szolgálattyára állottam, harmintznál pedig. többet vesztettem el. a miolta perlekedem véle. mind addig szerettem, a még ugy meg öszült. mint egy ösz macska, de még is ollyan a micsodás. igen nehezen juthaték hozája, mind azon által. az én szemeimnek szép vénnek láttzik, a
(I. Törökországi levelek: 191)