rodosto 1742. 29 aprilis
Vagyon immár egy nehány napja hogy a vezé.t le tetté. akeré.röl, Ali pasát emelté. fel helyiben, e már másodszor vezé.. pé.da né.kül valo dolog. de jó embersé.es ember, mikor nem akar is valamit. meg adni leg aláb embersé.esen batsáttya el magátol aké.öt. enem jó termé.zeté. igen jó, nem ugy mint azok. akik nem is adnak., mé. is dé.el, dural. adgyák ki aválaszt., ennek az apja a császár doktora volt: emi hozánk mindenkor jó volt. mitsoda szé. dolog mikor az ember felöl jót mondanak. né.i jót kivánnak. amind anyi imádság Isten elött, menyi sok száz szegé.y fé.fi, és aszony. monda jót a kristusrol holta után. a kikel jót tett volt. mikor szent pé.er fel támasztá Tábitot,. a sok szegé.y aszony. a vállokot. szoknyájokot mutogattyák vala né.i. a melyeket Tábit csinálta valané.ik akik felöl jót nem mond senki igen szegé.yül megyen ki evilágbol. ha gazdagis egy jó keresztyé. azt szokta vala mondani.
El vesztettem a mit el költöttem,
Másokra hagytam amit birtam,
A meg maradot. amit másoknak adtam.
A bizonyos hogy meg marad nem tsak az adomány de mé. tsak a szé., kegyes, és felebaráti szeretetel valo szok is meg maradnak. hát mit mondhatni az olyanokrol. a kik azal nem törödnek akar mit mondgyanak felölök holtok után. azt mondhatni. minden bal ité.et né.kül. hogy durva volt a szivek. és kevé. felebaráti szeretetek. valo hogy nem kel tsak magunké.t keresni a jó. és embersé.es nevet. hanem tsak az Istené.t. de meg az irás azt mondgya, hogy mások látván tselekedetinket. azé.t az Istent ditsé.jé.. valo szent pál azt mondgya hogy nem törödik azon. akár mit mondgyanak felöle az emberek. az az, arosz nyelvek, a háláadatlanok. de soha senki töb okot nem adot az utánna valo jót mondásra mint ez a szent valo hogy az irás azt mondgya. hogy ha tsak azé.t akarunk embersé.es emberek lenni hogy az emberek meg ditsé.jenek. el vettük a jutalmat. a mely tsak füst jutalom lé.zen, azé.t ajót nem magáért ajóért kel tselekedni hanem az Istené.t és ne atesti. hanem
(I. Törökországi levelek: 257)