alelki haszonért, mondgyuk el mind ezek után. hogy a keresztyeni emberséges ember felöl, midön jót mondanak. az Isten áldása szál reája, holta után pedig az ö irgalmasága. mint vagy néném.
Rodos 1742 25 juný
A császár halálátol fogvást igen nagy dolgok történtenek, a leányát ki akarák fosztani minden joszágibol, abavarus tseh országot akará el venni. hadakozék is érette. de rosz vége lett, a prussus pedig azt álitotta, hogy nagyob közi volna sylésiához mint az Austriai háznak. a hadakozást el kezdvén. más fél esztendeig hadakozék érette végtire el is nyeré. és a békeséget meg tsinálá a magyar királyné aprususal. ebben a holnapba, abban bizonyos vagyok hogy az Austriai ház. soha el nem felejti siléziát valamikor akor, de abékeség fel bomlik, meg érjüké mi azt vagy sem az ur tudgya. azt tudom hogy anénémnek egéséget kivánok.
rodosto 1743 15 8bris
Tsak a menyekböl nem lehet le esni. noha onnét le estek a rosz angyalok, de ezen a földön akár mely magosra hágjon az ember. de tsak le kel onnét szállani., valamint történék mostanában Ali pasával, a ki nem ülhete más fél esztendeig a kereken. tsak le kelleték fordulni. ö már kétszer probálá azt akereket., de jó szerentséje a vezéreknek. hogy már egy, vagy két török császár meg változtatá arégi szokást. hogy a le tet vezéreket meg fojttsák, mitsoda nagy eset egy vezérnek. avezérségböl ki esni, mert azt el mondhatni hogy királyi tiszttség, ura az egész Imperiumnak, ö rajta vannak mind a hadi. mind a tör- vényes dolgok. egy szoval. minden igazgatás. minden féle tiszttségek ö tölle fügnek, avezérek fizetése igen kevés, de ki mondhatná meg. menyi ezer modgyok vagyon agyüjtésbe, de ebben az országban. ha a fö tisztek huznak, vonnak. meg gazdagulnak, az acsászar hasznára
(I. Törökországi levelek: 258)