Rodosto 15 7bris 1747.
Miért kivánni hoszu életet. mivel mathusálem meg holt, és miért vágyni anagy tiszttségekre. mivel Mehemet vezért le tevék az el mult holnapban, ha mindenik le tett vezér után egy predikáciot akarnánk tsinálni, az életnek, a szerentsének változásárol, álhatatlanságárol, soha sem volna annak vége, hanem ezután tsak azt mondgyuk a letet vezérekröl., adgyatok számot sáfárságtokrol., az vezér pedig Abdula pasa
Ennek a holnapnak azelein érkezék Constantinápolyba Grof d’Ésalleur, hogy követ lenne a portán. a felesége lengyel. lubumérczki familiábol, ez a frantzia ur, párisbol, saxoniában. onnét lengyel országban került török ország felé.
A keresztyének közöt nagy hadakozás vagyon. atörök békeségbe vagyon. adgya Isten lelki békeségit nekünk.
rodosto 1748 15 aprilis
Immár a keresztyének is meg békéltek. ennek a holnapnak a kezdetin volt meg a békeség a Magyar királyné, és a frantzia király közöt; ugyan ebben a békeségben engede a Magyar királyné olosz országba, két vagy három tartományt Dom filepnek legyen hoszas békeség. de a királyok közöt tsak támad valamely per, a melyet az álgyu prokátorokal folytattyák, it mi tsendeségben vagyunk. a Császárunk a békeséget szereti. a szomszédival jol vagyon a nép szereti. a ki pedig valami izgágát keres. és a böriben meg nem fér. azt tsak hamar a halak országában küldi. de fö nélkül, a török urakot pedig nem a hazához valo szeretet indittya fel. hanem tsak az a veszet fösvénység, a jantsárok it ha fel támadnak. a pénzel mindgyárt le fektetik öket. ez a császár olyan kezlár agájának véteté fejit. a kinek fejdelemhez illendö kintse volt, még is aböriben meg nem fért. hanem a császár ellen kezdet holmit indittani, a kezlár agáknál boldogab nem lehet
(I. Törökországi levelek: 260)