csak által megyen rajtok valamint a purgatio, atalám tudva nincsen kédnél, hogy mi mostis abban a szándékban vagyunk., hogy franczia országban viszá mennyünk. és ha csak ami akaratunkon állana. ma indulnank meg. de csak azakarat áll mi rajtunk. a tehettség pedig máson. mivel a fejdelem ezen szándéka iránt. a franczia udvarnak egy nehány rend béli leveleket irván. arra egyenes választ nem vehetet még eddig. az udvar se nem tilttya, se nem jovallya az oda valo menetelit. világosan. a mellyekböl, ki tettzik hogy nem kivánnya oda valo menetelünket., inimicus homo hoc fecit,. akik itt mi ellenünk vannak, ótt is ugyan azok gátolták meg utunkot; franczia országot orleáns hertzeg igazgatván. mivel akirály még nem arra valo. mindenkor nagy baráttságot mutatot a mi urunkhoz. az annya pediglen, a kiis egy házbol valo a mi fejdelem aszszonyunkal. ugy szerette mint a fiát, mind holtig, de a fejdelmek közöt lévö atyafiság és baráttság. ollyan mint a nád szál, ha jol vagyon dolgod, mind az atyafiság, mind a baráttság fent vagyon. ha pedig roszul vagyon. és reájok szorulsz; csak azt mondgyák. nescio vos. e már rajtunk bé tellyesedet. mivel orleans hertzegnek az urunk még egy levelét nem vette. annyi sok szép igéreti után. leg kissebben. dolgait ebben az országban. a portán nem segitette. illyen a fejdelmek baráttsága, illyen reménség nélkül lehet hozájok folyamodni mind azoknak. a kikre szükségek nincsen, és csak ugy bannak az emberel. valamint a tzitronnal, a melyböl a levit ki facsarván azután elvetik. ha a forrásbol jol iszunk, azután annak hátat fordittunk. reánk pedig most nincsen szükség, az elmultot el felejtették, és a hatalom kezekben lévén, jövendöre nem hajtanak. a kéd mondása szerént, derék allapot a szerencsén fekünni, avalo hogy az ollyan ágy. nem igen allando; de a még tart. addig csak jó rajta fekünni, meg nem kel édes néném az igéretet másolni. a nemes vér. a mit fogad meg tarttya. ha magyar országi volna kéd. tartanék valamitöl. de erdélyi lévén. ótt a nemes aszszonyoknak a szavok ollyan állando. valamint a brassai havas, tartsa meg hát kéd igéretit, és bárom, vagy négy holnapját a télnek tölttse el kéd itt a magyar aszszonyokal. valo hogy kéd lesz egyedül érdélyi, de egy erdélyi
(I. Törökországi levelek: 47)