CONSTANTINAPOLYBAN GROFF P.... E.....
IROT LEVELÍ M... K.....
Gallipolibol. Ać. 1717. 10. 8bris.
Édes néném hálá légyen az Istennek, mi ide érkeztünk ma szerencsésen, franczia országbol pedig 15 7bris indultunk meg. a fejdelmünknek Istennek hálá jo egéssége volna. hogy ha a köszvény bucsut akarna tölle venni. de reméllyük hogy itt a török áer el üzi. édes néném mi jó a földön járni, láttya kéd még sz. péter is meg ijedet volt mikor avizben sipadoztak alábai. hát mi bünösök. hogy ne félnénk amidön a hajonk ollyan nagy habok közöt fordult egyik oldalárol, amásíkára mint az erdélyi nagy hegyek., némelykor azoknak atetején mentünk el, némelykor pedig ollyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vartuk. hogy reánk omollyanak azok a viz hegyek; de még is ollyan emberségesek voltanak. hogy többet nem adtak innunk, mint sem kellet volna. elég ahogy itt vagyunk egésségben, mert atengeren is meg betegszik az ember, nem csak aföldön. és ót ha a hintó meg
(I. Törökországi levelek: 7)